3-4 évesen tudatosan esélyt adni arra, hogy majd később választhasson olyan dolgot foglalkozásául, amit nem mindenki? Mi ezzel a gond?

Teljesen megéetelek.

Én is így fogom. Ha tiniként nem akarja, akkor nem csinálja de legalább esély meg van adva.

Szerintem meg a gyerek lehet 3 vagy 13 éves, önálló emberi lény, ha szeretne valamit csinálni ámen, de ha kényszeresen ott van hagyva mikor nem akarja,meg nem szívesen megy, de a te kedvedért csak,akkor az már velejétől el van cseszve.

Az hogy te sportoló vagy oké, hidd el utánozni fog téged valamilyen szinten, de lehet ő nem sportoló akar lenni, lehet sose akar az életbe sportolni, akkor mi van?

Ha meg kimagasló lesz benne tökmindegy hogy 10 vagy 3 évesen kezdi el, ő még nagyon kisgyerek, játszania kéne a kortársaival,játszótérre járni,focizni, labdázni tök mindegy, nem 3x egy héten edzésre járni amihez nincs is kedve igazán.

Szia, én meg azért értem meg a rosszalló tekinteteket, mert baráti körben is van ilyen, aki olimpiai bajnokot akar nevelni a lányából. A kislány nagyon sokat ellenkezik, magántanuló, szinte nincsenek is barátai, az anyja konkrétan az egész gyerekkorától megfosztja a mindennapos edzésekkel. Én azon sem csodálkoznék, ha az ilyen gyerek 15 évesen lelép és elkezd zülleni.

Szerintem a tehetségnek belülről kell jönnie, a gyerek érzi, hogy igazán mihez van kedve, persze kell a szülői iránymutatás is, kell a noszogatás, de nem minden áron és mindent feláldozva. Eljön a tinédzser korszak és ha a gyereked nem igazán tehetséges, nem az az álma, mint neked, akkor óriási pofonokat fogsz még kapni az élettől.

Az őstehetségek, mint például a zenész gyerekek is maguktól csinálják, tanulnak, gyakorolnak a végtelenségig, mert ők akarják, mert jók és még jobbak akarnak lenni, mert él bennük a versenyszellem. Ezt ráerőltetni a gyerekedre túl nagy áldozatot kíván és óriási önzőség, hidd el. Ha valóban tehetséges, fel fogják olyan edzők fedezni, akik nem hagyják elveszni.

Megadod neki az esélyt vagy ráerőlteted? Nem mindegy...

Nem akart menni de te vitted... most meg kényszeresen jár, viszed, ha akarja hanem. Hamarosan közli veled, hogy utálja az egészet és nem akarja csinálni. Én sajnálom picit a gyereked, nem gondolnám, hogy egy 4 évesre rá kell erőltetni a sportot, miért nem sportolhat azt amit ő szeretne? Ő akar sportoló lenni vagy te akarod, hogy sportoló legyen?!

Egy gyerekre akkor nem ráeröltetés egy dolog, ha azt a gyerek minden alkalommal várja és menni akar arra az edzésre.

Ismerek ilyen gyereket, az anyja a gyereknek oda és vissza lenne, ha nem kéne minden nap cipelnie edzésre a gyereket, de ö ki nem hagyna egy napot sem. Ott mondom mindig, hogy az ilyen gyereket érdemes támogatni.

Nekem a kisebbik lányomnak iszonyat jó ritmus érzéke van, nagyon jól táncol. Egy szuper tánciskolába járt a növérével együtt 3 éves koruktól. A növére imád oda járni. A kicsinek hiába van szuper érzéke a tánchoz, hiába az egyik legjobb volt mindig a csoportjába. Egyszer csak abba akarta hagyni. Fél évet még járattam, de minden alkalommal kért, hogy már nem akar menni.

De pl a lovaglást egy napon sem hagyná ki....

Én nem járatnám, ha ő nem akarja. Minek erőlteted? Csak megutáltatod vele, előbb-utóbb magadat is. Az, hogy te nem lehettél sportoló, nem jelenti azt, hogy a gyereked akar. Ha szeretne járni, semmi ellenvetésem nem lenne. De így..

A lányom jár heti 2x sportra, imádja. 1x úszni, nem rajong érte, de ebből meg én nem engedek ugyanis asztmás, az ő érdeke. De nálatok hidd el nem az ő érdeke. Biztos jót akarsz neki, de ez nem az. Gondold végig mégegyszer szerintem.

Ez egy szép elgondolás, de honnan tudod, hogy pont ebben a sportágban akar majd elhelyezkedni? Vagy egyáltalán sportban. Lehet, inkább rajzolna majd, valami kis művész lenne. De nem tudsz mindenre lehetőséget adni. Nem járhat úszni, ballettozni, akrobatikus tornára, focizni, kézilabdázni, lovagolni, gitározni, hegedülni, zongorázni, szaxofonozni, rajzra, festészetre, írói képzésre meg színészkedni. Vagyis de, csak akkor semmi gyerekkora nem lesz. Lehet közli, hogy ő origami madarakat akar hajtogatni egész hátralevő életében, és majd utál téged, mert nem az origami szakkörre járattad, hanem a sporttal vesztegette az idejét.

Ha annyira tehetséges lenne, már mondták volna. Nem is akar menni, szerintem hagyd.