Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Panelban ill. faluban nőtt...

Panelban ill. faluban nőtt gyerekeket és szülőket is kérdeznék?

Figyelt kérdés
Kis panelban laktunk fiam 1 éves koráig pont amikor 4.- ről kellett hordozót babakocsit lecipelnem,mire szaladgált akkor költöztünk kertes házba vidékre,anyagiak miatt is,de mondják kell udvar a gyereknek.nos nekem nehezebb volt vele igy.mindig kiszaladgált az udvarra cipő kabát nélkül,én meg üldöztem,akkor reggel 6- kor vagy este 9- kor is kiszökött akár,de ha bezártam hisztizett mert tudta hogy ott az udvar ki akar menni.a panelban fent elfogatta hogy nincs hova kimenni csak a lépcső van,itt takaritanom is nehezebb,egy nap 6- szor fel kell mosnom ki be szalad,összesarazza,az albérletben szobaszőnyegek voltak nem hoztuk be a koszt,volt egy célzott rend amikor kint vagyunk a játszótéren pár órát majd bent.és legalább jó nagy játszóterek voltak a városban,havi egyszer eljutottunl,mert a buszozást nem viselte el, de itt az üres udvaron homokozik engem nyaggat mindig mert csak én vagyok neki,itt falun egy üres játszótér van, a városban legalább volt sok gyerek mindig játszott vele valaki,és itt hiába az udvar ugyanugy napi kétszer megyunk ki,mert mindig ott kell lennem nélkülem nincs kint,egész nap bent lenne meg mesézne ha rajta múlik trambulin és csuzdánk is van nem is használja őket.itt tök egyedül van ,később félt a gyerekektől is,biztos ez miatt alakult ki,még a rokonokhoz is mi mentünk néha de ők sose jönnek,senki nem kiváncsi rá.városban a munkalehetőség is több mint itt,nagyon hiányzik az erkélyes szobám a panelban imádtam,itt a kertesben is csak két szobánk van ,szóval a kérdésem mire jó az udvar itt folyton kapálok miközben gyerekem játszik vagy nyaggat engem, mig a játszoteren városban csak nézhettem ahogy játszik és tudtam vele foglalkozni.én is faluban nöttem fel mégse tudom értékelni,egyke vagyok,11 voltam mire lett ott jaátszotér,gimiben a buszozás,irigykedtunk aki ott lakott könnyű volt neki suliba jutni vagy haza buliból.stb. panelban felnött gyerekeket kérdeznék nagyon rossz volt? Hiányzott az udvar. Szülöket kérdeznék aki viďéken nevelt több gyereket mennyit játszanak az udvaron,? Elvannak egyedül? És 3 gyerekkel már tényleg nem lehet panelban lakni? Mit tegyek hogy szeressem az udvart? Sajnálom a gyerekemet hogy kevés inger éri mert itt sehova nem megyunk,a városba legalább mindennap kivinném a játszóra a gyerekek közé,de itt semmi nincs. Ha több gyerekem lesz ők is unatkoznak csak,nem? Hülyén gondolkodom? Persze lehetne bogrács,szalonnasütés de rokonok nélkül elég unalmas.szoval írjatok tapasztalatokat , köszönöm. :)
2019. jún. 16. 21:08
1 2
 1/20 anonim ***** válasza:
70%

A mi fiúnk élvezi az udvart, de tény, hogy legtöbbször vagy mi játszunk vele vagy a szomszéd fiú. De ő bent se szeret nagyon egyedül játszani. Van hintája, játékai, de ma pl téglából, botokból épített akadalypalyat az apjával. Ha jó idő van, medencezunk. Most a gyümölcsszedés a nagy kedvenc. Imádja fáról, bokorról enni. Szeret segíteni is, locsolni, fát pakolni stb. Kistesói még nem játszótársak neki, mert alig 1 évesek. Én pl a játszóterezést nem szerettem soha különösebben.

Nem tudom, hogy hány éves, de szabályokat neked kell megszabni. 2,5 éves volt a fiunk, amikor ideköltöztünk. Soha nem mehetett ki egyedül vagy anélkül, hogy ne kérdezte volna meg. Azt is megtanulta első nap, hogy az előszoba szőnyegen levesszük a cipőt. Ezeket a szabályokat meg kell tanulni. Ez nem akarom, nem akarom kérdése . Te vagy a szülő, állj a sarkadra.

2019. jún. 16. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/20 anonim ***** válasza:
54%

12 éves korig éltem panelben és utáltam a költözés utáni kertest. Nagyjából ez az okok miatt, pedig testvérem is van. Városban játszón bőven volt kivel lógni, kertesben nem, az utcában nem lakott más velünk egykorú.

Panelben élünk 2 gyerekünk van, sokat vagyunk játszón. Nem érzem, hogy valami hiányozna. De nekünk autó miatt se menne a kisebb falu mivel bár van jogsim de félek vezetni, a férjem nem akar. Így meg el se tudom képzelni, régen 15 km-ről is utáltam bejárni, rossz a menetrend stb. Megyeszékhelyen a közlekedés is más és nem Budapest, szóval olyan hatalmas távolságok sincsenek. Igazából soha nem is volt számomra kérdés hol és miben akarok élni.

2019. jún. 16. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/20 anonim ***** válasza:
81%

Nálunk nem kell többször felmosni


Nem jön be senki cipővel


A gyerek sem.


Játszó valóban hiányzik.. Emiatt kerekítő foglalkozásra járunk hetente.én nem látom ennyire negativan..

Megőrültem volna a panelben a gyerekkel..

2019. jún. 16. 21:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/20 anonim ***** válasza:
92%

Mi kertesben lakunk, abban is nőttem fel. Két gyerekem van, de az egyik még baba, a másik 4 éves, szóval egymással még nem sok mindent tudnak kezdeni. Van szerintem igazság abban, amit mondasz, tényleg sokszor üresek a játszóterek, és ha nincsenek barátaid, nagyon magányos lehet vidéken élni. Bár én vidékiként éppenhogy a játszótéren utálok ülni, van itthon az udvarban kb minden, és miközben a gyerek játszik, tudok teregetni meg ilyenek. De szívesen tollasozom, labdázok is vele, vagy amit akar, nekem nem teher. Játszik velünk is, meg egyedül is, mikor hogy. De vannak barárok, akikkel hetente összejárunk, szintén kisgyerekekkel, így neki is van ovin kívül is társasága.

A város nagy előnye, hogy minden ott van az ember szájában, de nálam ebben ki is merült. Utálom azt a zsúfoltságot, egymás hegyén-hátán létet, és nekem kell is a magánszféra, nem bírnám, hogy mindig jópofizni kell a játszón, sose vagyunk egyedül. Nem vagyok antiszoc, de azt se bírom, hogy állandóan van valaki velünk/körülöttünk.

2019. jún. 16. 21:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/20 anonim ***** válasza:
92%
Ja és igen... cipőt levesszük rögtön az előszobában, az meg alap, hogy engedély nélkül nem mehet ki a gyerekem.
2019. jún. 16. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/20 anonim ***** válasza:
87%
Imádtam mindkettőt gyerekként. Panelban laktunk, és a nagyszüleimnek volt egy "háztájijuk" falun. Szerettem a panelt, mivel oda születtem, el se tudtam képzelni mást. Közvetlenül a házunk előtt volt a játszótér, ahol mindig sok gyerek volt. Ráadásul ugyanaz a csapat jött össze nap mint nap. A szülők is nagyon jókat beszélgettek. Tényleg szuper volt. A vidéki telek meg egy másik világ volt. Kezdetben se közvilágítás, se vezetékes víz nem volt. Hordókban gyűjtöttük az esővizet, meg a kék nyomós kútról hoztunk ivóvizet. Cicamosdás meg lábáztatás volt. Később persze be lett vezetve a víz is, meg közvilágítás is lett. Állt egy hatalmas diófa a kertben, azon tanultam fára mászni. A felnőttek jókat pihentek a diófa árnyékában. A fa alatt volt a homokozó. Volt egy jó magas hintaállvány, hozzá 2 hinta. Az utca végében volt egy hatalmas mező. Kijártam virágot szedni, csigát gyűjteni, lepkét fogni. Sosem unatkoztam. Akkor se, ha egyedül voltam. (Persze az volt a legnagyobb buli, amikor mind a 4 unokatesó kint volt a telken) Hozzá tartozik, hogy sportoló voltam, és folyamatosan edzést tartottam magamnak. Imádtam a nyári estéket. Tüzet raktunk a papával, szalonnát sütöttünk, közben sokat énekeltünk, verset mondtunk, sokat mesélt a papa a tűznél ülve. Nagyon élveztem, amikor egy botot dugtam a tűzbe, aztán az izzó végével tűzkígyókat rajzoltam a levegőbe. Szerettem virágokat meg fákat öntözni. Én is kaptam egy kis kannát, és roppant büszke voltam, hogy segítek gondozni a kertet. Nagyon finom volt a mama konyhakertjében termett paprika, meg a snidling, meg a borsó. Az is szuper volt, amikor a ház erkélyéről néztem a vihart, miközben ettem a vajas-snidlinges kenyeret. A koszra: sáros cipővel be se mentünk a házba. Amúgy meg mindenhol szőnyeg volt. Évente egyszer kipucolták az összes szőnyeget, a köztes időben porszívóztunk.
2019. jún. 16. 22:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/20 anonim ***** válasza:
90%

Én kertes házban nőttem fel, falun. Imádtam. Visszatekintve nagyon szép gyermekkorom volt. Annyit voltam lent a kertben, voltak kutyáink, macskáink, volt hogy az udvaron sátoroztam stb. Én fiatal felnőttként néhány évig éltem Pesten panelban. Na az szörnyű volt. Annyi ember bezarva egy helyre. Azt is hallod ha a másik tüsszent. Egyszerűen nem bírtam. Nálam depressziót is kivaltott. (pszichológus és pszichiáter is visszavezetett minden bajokat arra hogy én utálom Pestet és a panelt, az váltotta nálam ki ezt). Tudnék mesélni milyen gyermekkorom volt vidéken. Férjem mesélt az övéről. Ő nem a fővárosban, hanem egyik hozzá közeli nagyvárosban nőtt fel. Na hát össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Mikor meséltem neki az enyemrol el volt képedve hogy nekem milyen jó volt mennyi mindent csináltam. Már van közös gyerekünk is, nem falun, de egy kisebb városban lakunk, annak is egy nagyon csendes részén, csendesebb mint a szülő falum volt :D imádom. Néhány éves Pesti lét után ez maga a mennyország. Öröm itt gyereket nevelni. Nem sokat megyünk ki a játszó térre, az udvaron szoktunk játszani, csináltattunk neki ilyen csúszdás mászókás kerti játékszert az udvarra, homokozót stb. A szomszédokkal jó a kapcsolat, nagyon szeret szomszédolni. Ilyen amit írtál hogy mennyiszer takarítasz meg koszos cipővel ki be járkálnak nálunk nincs. Alapvetően kulcsra zárom az ajtót nem mehet ki szól nélkül (még elég kicsi). Cipőt az ajtón belépve azonnal lehuzzuk.


Szóval én imádtam falun felnőni, Pesten lakni borzasztó volt, és most ismét örülök hogy sikerült elkerülnöm onnan. Szerintem nektek is jobb lesz vidéken. Nem csak a gyereknek kell az udvar dolog miatt. Hidd el az emberek is mások.

2019. jún. 16. 23:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/20 anonim ***** válasza:
36%
Én egyetértek veled, kérdező. Kertes külvárosban nőttem fel, messze a sulitól baráti programokból kimaradva. Na mindegy, nem részletezem, most pesten vagyok panelban és nem hallom a szomszédot, szerintem a gyereknek is jobb lesz itt, mint a kertben egyedül játszani. Vehetsz te bármit a kertbe, ha nincs kivel játszani...
2019. jún. 16. 23:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/20 anonim ***** válasza:
38%
Pont ugyanez. Csak mivel egy gyerekem van es nem is lesz tobb, eszembe sincs kertesbe költözni. Plane az anyagiak miatt. Többe kerul egy kertes haz fenntartasa mint egy panel. Jo nem mondom, irigylem a baratnom, medence az udvaron, meg szalonnasuto... De kb ez az egyetlen előnye SZAMOMRA. Nem mondom, ha anyagialag jobban allnank akkor a varosban, nem a külterületeken, vagy faluban jo lenne egy kicsi kertes ház... De amúgy, imadok itt elni. Ja es falunk kertesben nőttem fel. Kezdjuk azzal h minden kerti munkat utaltam, voltak barataim, de engem ki mertek meg engedni az utcara... Manapság nem lehet ezt megtenni, ugyanúgy a gyerek popojaba kell lenni, mint varosban. Egyszerűen tobb az elonye mint a hatranya szamomra a panelnak, igy marad ez. Esetleg tobb gyerekkel lehet jobb, egymasra is figyelnek ha kint vannak... De ugyanez van, hogy alig birom behozni a gyereket nagyszuloknel az udvarrol. Ami szep es jo, csak mivel meg kicsi, egyszerűen nem erti meg, hogy egyedul nem mehet ki,ill.nem tudok egesz nap kint lenni vele!
2019. jún. 17. 07:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/20 anonim ***** válasza:
82%
Én panelba nötem fel bár kicsi gyerekként laktam vidéken 1-2 évet onét is van jó emlékem illetve az egyik nagyszülömnek volt egy kis vikendháza nagy kertel sok nyarat töltöttem ott kertészkedtem gyümölcsöt szedtem stb szép emlékek ezek pedig ott sokáig nem volt villany világítás ott ,de allapvetöen panelba nötem fel ,és most is ott lakom 3 gyerekeinkel ,sokat járunk jártunk játszora, kirándulni de biziklizni,görkorizni is elviszem lányom söt a barátokkal is tudunk szórakozni .sőt kertészkedünk is .
2019. jún. 17. 08:13
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!