Nevelőotthonból lehet örökbe fogadni? Él egy csodálatos, durcás, játékos, aranyos kislány, akit szívesen örökbe fogadnék, de legalább a nevelőszülője szeretnék lenni. Nem tudom, hogy merre induljak. Van ebben valakinek tapasztalata?

Ha az édesanyja látogatja, akkor nem örökbefogadható.

A neveloszuloseg nem egyszerű és ott azonnal elvágod magad, hogy nem te választod ki a gyereket és nem egy gyereket kapsz.

Érdemben sajnos nem tudok hozzászólni, de nagyon nemes gesztus.

Az egyik ismerősöm így vett magához 2 kislányt (bár ő nem Magyarországon él). Iskolaigazgató volt, ahova a lányok jártak, a férje pedig középiskolai tanár. Jó módúak és 3 saját gyerek után hozzájuk került a két kislány. Teljesen megváltozott a lányok élete. Okosak, tehetségesek, rengeteget foglalkoznak velük és imádják őket. (a vérszerinti anyuka lezüllött alkesz, apuka ismeretlen)

Ott nem cserélgetik a nevelőszülőket és inkább pártolják a kötődés. Így mentettek meg 2 értékes életet az elzülléstől és a nyomortól.

Nagyon nemes gesztus, remélem sikerrel jársz 🙏

Én bemennek a nevelootthonba, és ott kérdeznék rá. Ismeretlenül is hatalmas respekt 👏 mindenképp írj hogy alakult a sorsa a kislánynak, és mire jutottál

Ez nem így működik. Kell alkalmassági, oktatás, aztán ha sikerült belőhetsz egy életkort és nemet és adnak egyet, nem te választasz.

Valóban jól hangzik az elképzelés, de nem ilyen ez. Ismerek nevelőszülőt, 1 évesen hozzákerült egy fiú, megszerették egymást, 3 év múlva pedig megjelentek a nagyszülők, hogy kell nekik a gyerek.. Megszenvedték mindketten. Mellette van egy nagyobb fiú, sérült, a poklok poklát járja meg vele, a 2 kistini nővérét is magához vette, velük nincs baj

"...aztán ha sikerült belőhetsz egy életkort és nemet és adnak egyet, nem te választasz."

Hát nem, nem így mukodik. Nem adhat meg se életkort, se nemet és nem egy gyereket fognak kitenni hozza. Pl ezt a három testvért nem fogják elválasztani, ők mennek együtt egy neveloszulokhoz.

A nevelőszülő a 21. században egy szakma. Akkor lehetsz nevelőszülő, ha elvégzel előtte egy 500 órás OKJ (vagy most nem tudom, épp mi) tanfolyamot, és megfelelő méretű, szobaszámú ingatlannal rendelkezel. Akkor a Tegyesz fizetett alkalmazottja leszel, és ők fogják neked küldeni a gyerekeket. Hogy te magad választhatsz-e, nem tudom, elképzelhető.

Viszont ez egy nagyon-nagyon nehéz hivatás, egy csomó traumatizált gyereket befogadni, aztán elengedni, amikor már a szívedhez nőttek, embert próbáló dolog.

7: "aztán elengedni, amikor már a szívedhez nőttek"

Hát ez az!

Én erre képtelen lennék. És nem is a magam érzelmei miatt. Ha azt látnám, hogy a gyerek örömmel megy a vér szerinti (vagy örökbe fogadó) szülőjével el, akkor elfogadnám. De hát ez a jellemző? Miért menne vele örömmel? Hiszen évek óta mivelünk élt, a mi lakásunkban, mihozzánk kötődött (és tökmindegy, hogy anyának-apának vagy Gizinek és Bélának szólított minket). A másik két felnőtt neki idegen! Tartok tőle, hogy pont ennek az ellenkezője a jellemző: hogy a gyerek sírva kapaszkodik a nevelőszüleibe, mikor a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülők erővel rángatják magukkal. (És jellemzően soha többé nem viszik még csak látogatóba sem a nevelőszüleihez.)

Na ez az, amit én nem bírnék ki!

Aki ezt a rendszert kitalálta, az nem a gyerek érdekét nézte (pedig azt kellett volna!), hanem a gyereket úgy tekintette, mint egy tárgyat, ami a vér szerinti vagy az örökbe fogadó szülő tulajdona. És ha a tulajdonos megjelenik a tulajdonáért, akkor oda kell adni neki és ő megy a dolgára. Ezt csinálni egy gyerekkel totális embertelenség!

Nem érdekel, ha le leszek pontozva, nekem ez a véleményem a nevelőszülői rendszerről.

Épp ezért, ha örökbe fogadnék, akkor olyan nevelőszülőtől soha nem lenne szívem elvinni a gyereket, akinél látom, hogy jól érzi magát. És remélhetőleg ez a jellemző. Legföljebb magára hagyott csecsemőt, vagy újszülöttet kórházból, vagy intézetben levő, és szeretetre éhes gyereket fogadnék örökbe. Aki örülne, hogy mostantól van otthona és benne szerető szülei.

(Hála Istennek, csak elméleti a kérdés számomra, mert két gyönyörű, vér szerinti apróságunk van.)