Örökbefogadással kapcsolatban lenne pár kérdésem?

Igen, megkeresném.

A gyermekvédelemnél kezdeném az érdeklődést.

Kétesélyes, hogy tudja-e, hogy örökbe lett fogadva. Általában 15-20 év alatt akad olyan helyzet, amikor véletlenül megtudja, akkor is, ha az örökbe fogadó szülei nem mondták el neki. Habár akkor valószínűleg ő is próbált volna keresni titeket.

Sajnos az is kétesélyes, hogy szeretetben nőtt-e fel. Amikor az örökbe fogadásra való alkalmasságot vizsgálják, minden szir-szart ellenőriznek, csak a legfontosabbat nem: hogy az a házaspár őszintén szeretni tud-e majd egy kisbabát, kisgyereket. Sok esetben természetesen őszinte, szerető szívű párokhoz kerülnek a gyerekek, de erre nincs garancia.

Nyilván tudja, hogy örökbe lett fogadva, ha valaki egészséges lelkületű gyereket akar, akkor ezt teljesen természetes nyíltsággal kezeli, nem cél, hogy a szomszéd Mariska nénitől, vagy az osztálytársaktól tudja meg.

A szülő, vagy a gyerek a gyámhivatalon keresztül tud kapcsolatfelvételt kérni, ha a másik elutasítja nem adnak ki adatot. Te hivatalos úton nem keresheted.

Annyit tudsz tenni, hogy pld. az Eltünt emberekért-megoszthatod Facebook csoport segítségét kéred, leírod az általad tudott adatait, hátha ő, vagy családtagja felismeri, és felveszik veled a kapcsolatot.

Sose lehet tudni. Ismertem két párt is régebben, akik örökbe fogadtak, egyik páros (nem akarok senkit megbántani, aki esetleg ilyesmi típus), de olyan igazi, bumburnyák pasas, tenyeres-talpas asszonyság szülőpáros volt. Vidéki, kissé butácska, régi, elmaradott gondolkodású, a pasi kissé iddogáló típus, a nő kedvetlen, morózus nő volt. Mindketten gyári munkások voltak. Mindketten dohányoztak.

Ettől még persze lehettek jó szülők, csak nem épp az az ideális páros, nem az a kulturált, kifinomult, gazdag örökbefogadó szülők, amire sokan szeretnének gondolni, ha örökbefogadásról van szó.

A másik páros esetében, akik örökbefogadtak, magasan iskolázott volt mindkét fél, ők csak abból a szempontból nem lettek ideális szülők, hogy nem sokkal az örökbefogadás után elváltak, utána a férfi nem is látogatta a gyereket, azt gyanítottuk, hogy talán a pasi nem is akarta igazán az egész örökbefogadást, csak azért ment bele a dologba, hogy a feleségének is legyen ilyenmód gyereke, mert a férfinek már volt egyébként. Ez, ha így volt egyáltalán, tulajdonképpen rendes dolog volt a pasitól, mert gondolom megkönnyíti az örökbefogadást, ha egy házaspárról van szó, nem pedig egyedülálló nőről. Talán 15-20 éve, mikor ez történt, nem is volt lehetőség nem házaspároknak örökbefogadni, ezt nem tudom végülis.

Egy cigány kisgyereket fogadtak örökbe, talán ezért sem érezte a pasi, aki nem volt cigány, a nő sem különben, hogy annyira szeretne a gyerek apja lenni. Azt sem tartom kizártnak, hogy később, válás után, leboltolták egymás közt a gyerektartás ügyét, úgy értve, hogy amit levontak a férfitól, azt a volt feleség, vagyis a gyerek anyja, visszaadta a pasinak, hogy ne származzon kára amiatt, hogy szívességet tett a volt feleségének, mikor igent mondott ő is az örökbefogadásra, mikor valójában nem is igazán akarta, csak a feleségének máshogy nem lehetett volna gyereke.

Csak az örökbefogadott indíthat a gyámhivatalnál eljárást a vér szerinti családjának megismerésére, te nem tudod keresni. Viszont ő testvért, és féltestvért is kereshet azt hiszem. Én amikor indítottam eljárást úgy emlékszem azt mondták az esetleges féltestvéreket is értesítik.

Gyakran nyomós oka van rá a szülőnek, hogy örökbeadja a gyermekét, pl. én szüleimnek is volt oka rá, még nem voltak nagykorúak és stabil háttérrel sem rendelkeztek. Persze van olyan is aki, aki egyszerűen bármi megfontolás nélkül szexel és gyártja a gyerekeket aztán örökbeadja. Bátyám például, akit szintén örökbefogadtak, 9. gyermeke volt egy anyának, mindegyik más és más apától származott, és mindegyik állami gondozásba került. Szomorú. A másik nyomasztó dolog, hogy nem mindenki kerül szerető családba, de azért többségben talán jóval környezetbe kerülnek mint amiben felnőttek volna. Ha hivatalos úton nem is keresheted, nem hivatalos úton van elég sok mód rá az internet világában. Persze a diszkréciót szem előtt tartva.

“ El nem tudom képzelni hogy lehet kihordani, megszulni majd eldobni magadtól egy olyan csodaszép kislányt.”

Úgy, hogy a szüleid hoztak egy felelős döntést, amikor rájöttek, hogy nem tudnák az újabb gyereket olyan színvonalon felnevelni, ahogy kellene.

Én tisztelem az olyan nőket, akik képesek a gyerek (és a meglévő többi gyerekük) érdekében egy ilyen döntést meghozni.

“ 6 szerintem akkor hoztak volna felelősségteljes döntést, ha tesznek azellen, hogy ne legyen baba, főleg, hogy közben mi, többiek szintén intézetben voltunk, de a legfontosabb az új pasi volt, nem az, hogy tegyen azért, hogy a már meglévő gyerekei vele legyenek.

Van az a helyzet, ahol meg tudom érteni, hogy anyuka örökbeadja a kicsijet és valóban hatalmas erő kell hozzá, de az ő esete nem ilyen.”

Az esetleg felmerült benned, hogy megváltozott? Vagy, hogy rájött, hogy az intézet nem megfelelő? Hogy esetleg nálad még reménykedett, hogy visszakap, a tesódnál már esélyt se látott?

Azért mert te anya lettél nincs jogod megítélni anyádat, hacsak nem vert vagy más módon bántalmazott.