Hogyan meséltek örökbefogadott ovis vagy kisebb gyermeketeknek az örökbefogadásról? Milyen gyakran kerül szóba?

Ismerős családnál van örökbefogadott gyerek, ott kicsi korában csak évente egyszer került szóba a dolog, azt is direkt csinálták, hogy ne tűnjön titoknak, amikor a gyerek rájön, hogy ez igenis nagy dolog. Két szülinapot ünnepeltek, egyszer az igazit, meg amikor hozzájuk került. Olyankor mindig elmondták neki, hogy most azt ünneplik, hogy hozzájuk került, régebben nem náluk lakott, de nagyon várták őt, stb. Aztán olyan öt éves korától már voltak is komoly kérdései a gyereknek, azokat nyilván megválaszolták.

Erre vannak az alapítványoknál segítő szakemberek csoportok. Ott kéne tanácsot kérni.

Igazából rögtönzés, egyenes kérdésre egyenes válasz, nyilván korához képest egyszerűsítve. Addig fog belekérdezni, ameddig akarja is hallani a választ, és te is ott vagy kicsit optimalizálni a választ. Nálunk évekig ilyen mantra volt a néni pocakjában dolog, és már pedzegettük is, hogy szereti, csak olyan nagyon-nagyon nehéz helyzetben volt, hogy nem akarta, hogy neked is olyan nehéz legyen, így került [keresztnév] mamáékhoz (nevelőcsalád), onnan pedig egymásra találtunk, és igazi otthonra lelt. Mi látogatjuk a nevelőszülőket, szeretjük őket, ők is minket.

Kezdem azzal, hogy most 9 éves... Eddig: pici korában csak egyszerűen érezhetően pozitív élményként meséltem neki arról, hogy örökbefogadtuk... hogy a "szülőanyukád" vigyázott rád, hogy meg tudj születni hozzánk.. bármikor amikor kérdezett a születéséről, őszintén válaszoltam neki... nem mondtam, hogy a hasamban volt... elmeséltem neki, hogy egy másik néni hasában volt aki vigyázott rá, hogy meg tudjon születni.. most 9 évesen még most is látom, hogy egyelőre ennyi elég... tisztában van azzal, hogy nem én szültem- örökbe fogadtuk... ahogy jönnek majd a kérdései, úgy fogok rá őszintén válaszolni.. jönni fognak a kérdések, ebben biztos vagyok.. de majd akkor válaszolok... őszintén... és ez a lényeg... soha ne hazudj neki! mert azt érezni fogja.. :) <3