Örökbe fogadnátok-e roma babát/gyereket? Ha igen/nem miért?

Én nem!

Nem azért mert bármi bajom lenne a romákkal, az egyetemen az egyik legjobb barátom egy roma fiú volt.

Úgy gondolom, ha én vagyok az anyja a férjem pedig az apja a saját értékeink szerint neveljük a gyerekünket, olyan ember lesz belőle, akivé mi neveljük.

Viszont nem szeretném, hogy a gyerekemmel szemben előítéletesek legyenek és néznem kelljen, hogy őt hátrányok érik a bőrszíne miatt!

Egy örökbefogadásra váró nő

Azokkal értek egyet, akik azt írták, egy roma gyerek örökbefogadása nem romaként plusz nehézségeket ró a szülőkre – de nem azért, mert genetikailag ilyen-olyan szokásokat hozott. Természetesen ezeket lehet kezelni, de pár szempontot érdemes átgondolni etéren.

Először is, örökbefogadóként el kell tudnunk fogadni azt a tényt, hogy a gyerek máshonnan jött. Ha valakinek előítéletei vannak a romákkal szemben, akkor nyilvánvalóan ne fogadjon örökbe ilyen gyereket, hiszen nyilván mindig (pl. mikor kérdez a vér szerinti anyjáról) érződne róla az, hogy nem tudja elfogadni a gyerek „gyökereit”. Márpedig a gyerekekkel előbb-utóbb beszélgetni kell erről, és később vélhetően fel is szeretné majd kutatni az őseit, amiben segítenünk kell neki, ha kéri (és nem fogcsikorgatva).

Egy másik egyszerű, praktikus szempont, amit sokan nem szoktak átgondolni (főképp, akik itt írogatnak, hogy szeretnének egy „cuki kis fekete vagy ázsia babát megmenteni”), hogy egy színesbőrű gyereknél elsőre lerí, hogy nem vér szerinti gyerekünk – ha valaki az ezért kapott beszólásokra nem tud felvérteződni, akkor érdemes ezt elkerülni. Primitív példa, de ha valaki tudja magáról, hogy szívesen kezelné magánügyként az örökbefogadás tényét, és nem igazán tudná jól kezelni a játszótéri anyukák „kedves” kérdéseit, beszólásait, vagy akár az iskolában a tanítókét/tanárokét, akkor ez is egy ellenérv lehet. Mert lássuk be, mindig, mindenhol van egy-két „jóakaró”, aki elég tapintatlan ahhoz, hogy firtassa a családi ügyeinket.

És természetesen, ahogy írták mások is, sajnos sok előítélettel kell megküzdeniük ma a romáknak, legyenek bármilyen kultúrkörben nevelve, bármilyen pozícióban. Ennek kezelése sem lehet egyszerű.

Még valami: ha más etnikumból származó gyereket fogadunk örökbe, célszerű biztosítanunk neki, hogy lásson jó példákat a saját etnikumából származó emberekkel kapcsolatban. Pl. ha Amerikában egy fehérbőrű pár fekete gyereket fogad örökbe, azt javasolják, akár költözzön a család olyan környékre, ahol élnek feketék, legyenek fekete tanárai, stb., hogy a gyerek ne csupa fehér között nőjön fel, járjon iskolába – mert ez meglehetősen frusztráló, és az identitásfejlődésének eléggé betesz.

szanalmas valaszok erkeztek ez mar nevetseges

el mondanam nem vagyok roma szarmazasu de kb a barataim fele roma es ok azok az emberek akik az utolsot oda agyak ha kell mig 1 magyar 100 forintot sajnal eleg munka biro emberek es ok azert ami nekunk 1 kar nyujtasnyira van az nekik 10x tobb munkba kerul mivel sehol sem fogadjak el oket 21. szazadban tenyleg meg itt tarttuk?? :D ez nevetseges

Nekem van örökbefogadott cigány lányom is.

Hát sok macerával járt óvodától kezdve, sok IQ light pedagógus, szülők, egyebek miatt. A gyerekekkel nem is volt sok baj.

Volt egy rémes kamaszkori időszaka, most meg egy csupa-szív jó ember.

Lett azóta hagyományos módon is gyerekem, örökölték a nálunk szokásos magas IQ-t, és azt a rendkívül erőszakos antiszociális hajlamot is, ami ellen egész életemben csatáztam magammal is.

Okoskodhat bárki bármiféle genetikáról... 4-5 generációra vissza se ismeri a legtöbb ember a saját múltját, ki tudja hányan végezték akasztófán, vagy kocsmatöltelékként a 32 szépapa/anya közül, -az 1850-es évek... genetikában szinte friss sztori.