Utálnak és kibeszélnek a szülők az oviban. Beszéljek velük vagy hagyjam a fenébe?

Ne idegesítsd ezen magad, attól, hogy a gyerekeitek egy csoportba járnak, nem kötelező nemhogy öribarinak lenni a többi ráérő szülővel, de még beszélni sem.

Hadd mondják csak, a sok kinyúltmackónadrágos unatkozó anyukának valószínűleg más szórakozása sincsen.

Az mondjuk tenyleg csunya volt, hogy mentek volna a temetesre te meg ott hagyod megis a gyereket.

Probalj minel jobban beilleszkedni, ha elviszik a gyereket akkor te is. Ezt a gyerek is megerzi, hogy ha teged kibeszelnek, neki visszamondhatjak. Piszkalhatjak

Az a helyzet, hogy te is az a nő vagy, aki többet foglalkozik magával, mint a gyerekével. Kit érdekel, hogy ki mit pletyózik a hátad mögött?

Mellesleg te pont ugyanezt teszed: itt, ország-világ előtt, a hátuk mögött kibeszéled a többieket. Jó reggelt!

Egyrészt tegyél rá magasról, hogy ki mit gondol, másrészt alkalmazkodj is valamilyen szinten.

Én is itthon vagyok a kistesóval, és van egy középső csoportos gyermekem is. Sosem viszem ügyeletbe, és ha megkérnek, hogy vigyem haza előbb, akkor haza viszem. Pont ma kértek erre minket, hogy jövő héten szerdán legyünk szívesek elvinni ebéd után a gyerekeinket, mert a dolgozóknak karácsonyi ünnepség lesz. Eszembe nem jutott azt mondani, hogy nem, hiszen itthon vagyok. Mikor még nem volt a kicsi, akkor is megoldottam ,és csak legvégső volt az ügyelet, de szerintem egyszer nem vittem még sem bölcsiben, sem oviban ügyeleti időben.

Egészen addig, amíg a koszorúról meg az 500 forintról írtál, maximálisan igazat adtam neked, hiszen mi közöd egy számotokra ismeretlen dadushoz? Ráadásul nagyvonalúnak tartottalak, hogy mégis beadtad az 500 forintot.

Aztán megfordult ez bennem: otthon vagy a kisebbel, tudod, hogy az óvónők temetésre mennek, gondolom még a dolgozó szülők is megoldották valahogyan a gyerek felügyeletét, te akkor miért nem tudtad hamarabb hazavinni a gyerekedet? Oké, alszik a kicsi, na bumm, egyszer fel kell kelteni.

Meg az ügyeleteket sem értem, miért teszed be ügyeletbe, ha otthon vagy? Ennek így tényleg lepasszolás hatása van. Az is igaz, hogy a többi anyuka foglalkozhatna inkább magával, de tudod, milyenek az anyukák.

Egy 7 éves elsős kisfiam, valamint egy 5 éves ovis kislányom van, és most várom a harmadikat, már nem dolgozom. Sosincs egyikük sem ügyeletben. A fiam 4 óráig van napköziben, de csak azért, mert bent a többiekkel szépen megcsinálja a leckéjét, itthon én nem akarom a leckeírással nyaggatni. Az elsők között jön el mindkettő a suliból, oviból.

Azzal, hogy nem tudtad a saját kényelmedet egyetlen napra félre tenni, hogy az óvónőknek lehetőségük legyen részt venni a kollegájuk temetésén, egy életre elástad magad mindenki szemében. Ezen változtatni már nem tudsz. Annyit tehetsz, hogy tanulsz az esetből, és jövőre sulikezdéskor jobban odafigyelsz az ilyesmire.

Bevallom, én is rettentő rossz véleménnyel lennék rólad ilyen esetben.

Olyan egyébként nincs, hogy mindenki hülye és csak te vagy helikopter. Ha egy közösségben mindenkinek rossz véleménye van rólad, akkor annak valószínűleg oka van. Jelen esetben pedig ez az ok könnyen fel is ismerhető.

Nem kell utálkozni, de szerintem bocsáatot kérni sem.

Nem életre szóló barátokat keresel, nem függ tőlük semmi, csak a hangulatod, ha magadra veszed a visszahallott pletykát.

Az elhunyt dadussal kapcsolatban inkább ők hibáztak, nektek semmi közötök nem volt hozzá, így alapjuk sem lett volna bármit követelni rajtatok. Főleg nem ilyen üzengetős formában.

Az ügyelet kérdésében meg családmodell függő, hogy ki hogy oldja meg. Én elhozom, amikor tudom, de azért, mert még van elég szabadságom. Ha nem lenne, én is dolgoznék és a gyerek az oviban lenne addig, bárhogy húzzák a szájukat. Nálunk sok kistesós szülő van, nekik nem gond délben hazavinni a nagyot (a gyerekem csoporttársait), nekem az. Sőt, jövőre kevesebb szabadságom lesz, még kevésbé tudom kérésre elhozni vagy nem vinni. Ezért senki nem vonhat felelősségre, az óvoda ezért van, eltartani pedig kell a családot. Ha meglesz a kistesó, akkor sem biztos, hogy kirángatom a napi rutinból a nagyot és hazahozom. Ha megtanulta, hogy a társaival alszik délután, akkor valószínűleg így is marad.

Még a terhesség elején vagyok, de az óvónő már kérdezi néha, meddig dolgozom... mintha ettől változna számára valami.