Miért tanitják a gyerekeket rosszra?

Ez a gyermekdal játékos formában készíti fel a gyerekeket a felnőtt élet várható nehézségeire és problémáira, valamint az alacsony munkabérek és a magas megélhetési költségek okozta mindennapi gondokra nyújt alternatív megoldási javaslatot, fejleszti a kreativitást, ötleteket ad a szűkös gazdasági helyzet gyors és hatékony korrigálására, kiegyensúlyozására.

(Csak vicceltem. :D)

Na ezt én se értettem. Oviban egy gyerek pl eltépte véletlenül a rajzom és sírtam. Természetes hogy sír a gyerek, ha dolgozik valamin és tönkremegy. De mivel sírtam, az óvónő mondta, hogy én is tépjem szét az ő rajzát és én nem akartam. Erre a kezembe adták a másik gyerek rajzát és az óvónő a kezemet fogva tépte szét.

Ugyanúgy egy gyerek összefirkálta a rajzomat és sírtam. Ugyanígy "erőszakkal" összefirkáltatták velem az övét.

Suliban is azt tanították hogy ne árulkodjunk és hogy adjuk vissza a másiknak amit csinált.

Felnőttként egy nőt hallottam ahogy mondja a gyereknek hogy ha ő ezt csinálta akkor ugyanezt kell csinálni vele.

Sosem értettem ennek mi értelme, miért nem hagyják hogy a gyerek sírjon ha frusztrált, hogy megtanítsák a másik gyereket bocsánatot kérni, hogy a sérelmet ért gyereket megtanítsák megbocsátani és kezelni a frusztrációját.

Főleg, mert ha a gyerek meg alapból olyan természetű, hogy mindent visszaad, akkor a szülő a hibás, rosszul nevelte a gyereket, a gyerek a problémás...

Ezek a népdalok és mondókák több száz évesek és nem a gyerekeknek íródtak, hanem a felnőttek énekelték szórakozásból.

Pl.: az asszonyok összeültek babot fosztani vagy művelték a szőlőt, ami nagyon unalmas, monoton munka volt és ilyen kis dalokkal-mondókákkal ütötték el az időt.

A mesék ugyanígy születtek, elsősorban felnőtteknek íródtak, szórakoztatás céljából.

Egész soká az 1800-as években jöttek rá, hogy ezek dalok/mondókák/mesék fejlesztő hatással lehetnek a gyerekekre. Az 1900-as évek elején Kodály Zoltán bejárt ungot-berget és összegyűjtötte a különböző tájegységekből ezeket a dalokat. Ma is ezt tanulják az oviban.

Konkrétan a "lipem-lopom a szőlőt" c. dal is egy tipikus példa arra, amit leírtam.

Felnőttek énekelték pl szüret közben...régen a szőlőket csőszök őrízték, erről is szól a dal.

Nem a gyerekek lopásra ösztönzése a cél, még véletlenül sem. 😄

A Lipem-lopom is milliószor jobb, mint a Mary Poppins esernyős dala, amit mostanában imádnak az óvónők.

A 80-as években sok olyasmi volt az óvodában, amiket mostanában max különórán kap meg a gyerek: fejlesztő torna, hangszeres foglalkozások, csoportos játékok.

A kilencvenes években voltam ovis, szerintem is több dolog jobb volt az oviban! Mi is szépirodalmon, rengeteg, de tényleg rengeteg csoportjátékot játszottunk, báboztunk, felléptünk, sok helyen voltunk, minden háztartási kacatból csináltunk baromi sok holmit, volt lampionos felvonulás, vásárok, napi kötelező torna, nagycsoportban fejlesztő füzetes rajzos feladatok, rengeteg előadáson voltunk, németül is tanultunk, és a lipem lopomon kívül kazettás zenék is voltak, táncolások mozdulatokkal, gyurma, festés, madzagos kézművesek, fonástechnikák, fakanálbáb, gyöngyfűzés, ültetés, babnevelés, tojásos gyertyás kísérletek.. úgy emlékszem minden napunk tele volt, alig volt szabad játék, az udvar egy része(az elején mindig volt egy csapatjáték) és egy nagyon pici volt az ügyeletben csak annak, aki nem ment ovis foglalkozásra(néptánc). Imádtam a folyamatos foglalkoztatási lehetőségeket, az udvaron volt kézműves sarok rajzzal vagy gyurmával, aki akart odamehetett. Nyilván ott voltam sokat:D Ezt a dalt, meg halászjuditot, meg ég a gyertyát, zsebkendőset meg mindent énekeltünk és a régi népdalokhoz mindig társult egy-egy játék. Oviban fogtam fel a katicás meg a gólya gólya tartalmát, meg a vakvarjúsat.. utána már nem akartam nagyon énekelni de a játékokat élveztem. A mai napig emlékszem, hogy azt hittem a törökök gonosz emberek, jól elültették az emberben.. :) sok lopós játékot játszottunk az oviban, szerintem ez a mindennapok része volt. (El kellett lopni egy kulcscsomót hang nélkül, kivenni a kendőt a másik kezéből a háta mögül, felvenni az elejtett zsebkendőt majd szaladni vele, kilopni a másik nadragjából kilógó szalagot..

Az oviban kb a tizede van most, mint régen volt, mióta bejött a szabadjátékozás.. suli is ilyen, napköziben nálunk volt gyöngyvasalás, gyöngyfigura készítés, szabadjáték az udvaron.. volt több tanár, bárhova mehettél, ahova akartál szabad játék helyett. Imádtam damillal kásagyöngyöt fűzni, emlékszem a krokodil nagyon nehéz volt, vagy mikor megolvadtak a gyöngyképéim sütőpapír alatt..volt tömegsport ingyen, aki akart délután tesizhetett, csak szólni kellett a tanárnak hova mész aznap és mehettél.. ugyanígy lehetett korrepetálásra is menni, de az engem nem érintett. Szerintem ez a szabadjáték csak 4 éves korig kellene, hogy uralja a gyerek napjait, addig meg halljon és csináljon mindenből minél többet.. a szőlőset is! Majd kialakul az értékrendje..