Hétfőn kezdte kislányom az óvodát, azt mondja nagyon tetszik neki, jól érzi magát, sírás sincsen. Viszont itthon velünk, a kistesójával egyre agresszívebb és írigyebb. Mi ennek az oka és hogyan tudnám kezelni?

Az én kislányom most középsős.

Agresszivitást nem tapasztaltunk (nyafogást már igen). Többnyire a nap közben visszafogott és ki nem adott energiáját kapjuk délután (kb. Taz, a tasmán ördög pörgése :D).

Nem panaszkodom, mi is ilyenek voltunk. Szegény Anyu ugyanezt hatványozva kapta, mi hárman vagyunk testvérek :D

Kitartás, találjátok ki, hogyan vezetheti le a fölös energiáját (pl. ovi után játszótéren/udvaron tombolás, ahol tényleg kifárad és lenyugszik).

Az Én kislányom is most kezdte , volt bölcsis is. Nagyon jól reagált,nem volt különösebb beszoktatás szívesen bemegy nem sír,eszik alszik játszik.

Itthon viszont arra panaszkodott hogy elveszik tőle a játékokat, és egyszer erre kelt fel sírva "ad vissza én játszom". Nagyon sajnálom de meg kell küzdenie a kis játszmáit.Én azt mondom nem kell odaadnia , majd kivárja a másik amiig máshoz fog. És ő is e szerint viselkedjen.

De itthon érezhetően jobban félti a privát szféráját. a kekszből ne egyek,majd kis idő múlva hoz nekem belőle.Szerintem ez azt jelenti nem úgy gondolta csak félt hogy nem jut. Ez most a legújabb tapasztalás neki.

Nálunk is ugyan ez a helyzet! És szerintem is nagyon jó az oviban, pedig elég eleven gyerek, szerintem visszafogja magát, aztán itthon kienged. Sajnálom, hogy nem fárasztják le az óvonők őket jobban kinti futkározással, játékkal, túl sokat vannak bent.

Kezelni lehet valamennyire, de idő is kell, hogy belejöjjenek az oviba járásba, biztonságba érezzék ott magukat, legyen barátaik, stb.