Óvodaváltás - hogy mondanátok el a kisgyereketeknek?
Alapból hiszek benne hogy ha csak lehet, az igazat jó mondani egy gyerkőcnek, de ebben az esetben sajnos nem tudjuk. Egy éve jár magánóvodába, mert pechünkre évvesztesként nem vették fel államiba. Viszont már nagyon vágyott közösségbe, itthon majd megőrült, így beirattuk.
És imád is járni. Pont ez a nehézség, mert iszonyú drága ez az óvoda, amit egy évre kiszorítottunk nagy nehezen, de tovább nem fog menni.
Más gyereknek mondhatják hogy elköltözünk, ezért kell új oviba menned, vagy ami még jobb hogy bölcsiből mennek és akkor "hú, te már nagyfiú/nagylány vagy, már mehetsz oviba".
De ő már most is ovis és sajnos pontosan tudja (vagyis hiszi szegénykém) hogy van náluk egy nagycsoport ahova kerülnek a kiscsoportosok és onnan megy majd ő is iskolába.
Nem mondhatom neki, hogy cicám, anyáék már nem tudják kifizetni ezt az ovit, ezért kell menned egy másik oviba :( Azt hittem kitalálok majd valami okosat, de leblokkoltam és nincs semmi a "tarsolyomban"..
Nagyon örülnék egy jó ötletnek! Előre is köszönöm!
válasza: válasza: válasza:Miert ne mondhatnad el neki az igazat?
Az elet normalis velejaroja az, hogy nem tudunk mindent megvenni, vagy ha megvesszuk, akkor masra nem jut, ami fontosabb.
Ezzel a jelenseggel minden gyereknek talalkozik, teljesen normalis dolog, nem lesz tole semmi baja mar egy ovisnak sem.
En biztos, hogy nem hazudnek emiatt, felesleges.
válasza:Szerintem is nyugodtan elmondhatod neki ezt amit ide leírtál.
Elmondhatod h azért került magánoviba, mert évvesztes volt, de most, hogy más nagylány/fiú, most mehet már az állami oviba, és egyébként is a magánovi túl drága, amit nem is tudtok már fizetni.
Az állami oviról is ugyanúgy tudsz jókat mondani neki, hogy oda jár a legtöbb gyerek stb., és ott is van nagycsoport, ahonnan mehet majd iskolába.
válasza:Én a kezdetektől úgy kommunikáltam volna, hogy csak egy évet jár a magánoviba, és amikor oviköteles korba lép, megy a többi gyerekkel az állami oviba.
Én azt hangsúlyoznám, hogy megérett arra, hogy a többi okos nagy ovissal IGAZI oviba járjon. Most azokkal a gyerekekkel ismerkedhet össze, akikkel a következő 3 évét majd az oviban fogja tölteni. Szuper barátságokat köthet majd az igazi nagy ovisokkal. Ahová eddig járt, bölcsis korú gyerekek jártak.
A gyerekek ebben a korban imádják, ha azt dicsérjük, milyen nagyok, érettek, okosak, milyen nagylányos dolog igazi oviba járni. És persze, bevinném, megmutatnám neki a választott ovit. Nálunk volt lehetőség soron kívül bemenni, megismerkedni a leendő óvónénivel, csatlakozni az akkori ballagó nagycsoport udvari játékához, hogy a fiam leendő óvónénije kicsit közelebbről megismerhesse.
Mire elkezdődött a tanév, már legalább 3x jártunk bent az oviban, először beiratkozáson, aztán ezen a külön kis ismerkedésen, vmint nyáron a szülői előtt is bevittem magammal, hogy szokja a légkört.
Mi is hasonló helyzetben leszünk vszleg jövőre.
A most 3 éves kislányom szeptemberben kezdi az ovit a fiam ovijában. A fiam pedig a nagycsoportot kezdi most ősszel. Egy évet járnak oda, majd a fiam elballag. És akkor költözni fogunk, tehát a fiam már az új lakóhelyünkön kezdi a sulit, a kislányom pedig az ovis középső csoportot. Mi már most beszélgetünk a gyerekekkel az előttük álló változásokról. Mivel mi is nagyon boldogak vagyunk a költözés, új ház miatt, a gyerekek is érzik a boldogságunkat, és eszükbe sem jut szomorkodni amiatt, hogy elveszítik a közösségüket. Inkább izgatottak.
Mondjuk minden hétvégét ott töltünk, ahová költözünk, tehát szokhatják az ottani légkört is.
Ebben a korban nagyon rugalmasak a gyerekek, csak érezniük kell, hogy a szülő örül a változásnak, akkor fogják biztonságban érezni magukat. Ha a szülő fél, bizonytalan, szomorú, sajnálja a gyereket, a gyerek úgy fogja érezni, vmi ijesztő ismeretlen dolog vár rá.
Köszönöm szépen, jókat írtatok :)
Persze túlspilázni sem akarom és valóban úgy van ahogy az utolsó is írta, hogy ha én szorngok miatta azt biztos megérzi a gyerek is, szóval nem szabad, de azért félvállról venni is félek kicsit.
Valahogy azt érzem hogy a stabilitásérzését veszem el azzal hogy eddig ezt dícsértük neki és szó sem volt másikról, most meg hipp-hopp jön egy váltás.
Ez tényleg a mi hibánk, de a beszoktatás eleve nem egyszerű dolog, levállni rólunk, elfogadni hogy ismeretlenekben bízzon meg és maradjon ott egy egész napot nélkülünk, és ennek a tetelyében még magyaráztam volna, hogy "ja egyébként itt is csak egy odeig maradsz, aztán megyünk tovább". Akkor úgy éreztem hogy a leváláshoz, beszoktatáshoz az kell hogy azért az oviért lelkesedjünk és ne kavarjunk be azzal hogy majd ha... meg hát nincs is még annyira időérzéke, szerintem nem értette volna még akkor... de már mindegy is.
Köszönöm és ha addig nem jut eszembe más, lehet hogy megpróbálom ezt az "igazi" ovit hangsúlyozni tényleg. Meg hogy sokkal közelebb van.
És elsősorban igyekszem lelkesedni az újért majd nagyon ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!