Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Óvodák » Óvodaváltás segíthet?

Óvodaváltás segíthet?

Figyelt kérdés
4 és fél éves kisfiúnkat az óvodáig teljesen átlagos kisfiúnak gondoltuk, aki jól eszik, jól alszik, szeret mozogni, játszani, és nyilván tud dacos is lenni, mint egy ilyen korú gyerek. Baba kora óta napirend szerint tölti a mindennapjait, és a mai napig sokat mozog, így még nem maradt el a délutáni alvás sem. Az óvoda viszont valahogy nem megy. Azon kívül, hogy ott is tud aludni, és eszik is, ezen kívül semmi. Van egy jó barátja, meg még egy-két fiúcskával eljátszik, de úgy viselkedik, mint aki irtózik a többiektől. Nem akar a közös dolgokban részt venni, óvó néniket sem fogadja el, simán hagyja hogy bántsa többi gyerek, (ehhez hozzátartozik, hogy a legmagasabb fiú a csoportjában, és a pici, de nagyszájú fiúk már simán kiszúrták, hogy nagyon félénk). Mindent külön kell kérni tőle állítólag, már állítólag azt is hogy játsszon, de min. napi szinten, hogy kimenjen a wcre, vagy hogy felöltözzön. Pszichológust javasolt az óvónő, mert a kisfiam sokat sír bent, ha segítenek neki, az a baj, ha nem az a baj, nem tudnak állítólag mit kezdeni vele.. mi itthon semmi ilyet nem tapasztalunk. Nyilván van, hogy fáradt, és olyan is hogy makacsabb, de ez nem rendszer itthon. Pláne, amin csodálkozom, hogy itthon sokat beszél, mesél, az óvodában meg állítólag meg sem szólal.. max. a kis barátjával, aki hasonlóan hozzá, nem húzza előre. A férjem óvodaváltásban gondolkodik, de szerintem nem megoldás.. ott még a kis barátja sem lenne, sem az egy néhány akivel még eljátszik, sem a megszokott környezet. Nem tudom elképzelni, hogy ha a közösségi lét ennyire nem megy neki (nincs még tesó sajnos), akkor a vadidegen környezet majd beválik. :( Volt valaki hasonló cipőben, bármi okos gondolat jól esne.

2018. dec. 14. 17:45
 1/8 anonim ***** válasza:
79%

Szerintem nem fog megoldást hozni, ha úgy érzed az ovonök mindent megtesznek érte.


A fiadnak iszonyat béka feneke alatt van az önbizalma és ezért nem mer más gyerekkel játszani.

2018. dec. 14. 17:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:

Nem vinném máshova.

Pont hogy itt már lett egy barátja, akkor tőle is elszakítanátok. Ill. már néhány másikkal is játszik, ez jó jel. Ezt a lassan felépült kapcsolatot tenné tönkre egy óvodaváltás.

Lehet, hogy pszichológus segítene, de szerintem csak nem tud könnyen ismerkedni új társaságban.

A kisfiamban is volt valami hasonló, de messze nem ennyire.


Amúgy reggel szívesen indul óvodába? Délután mit mesél róla?

Ha a többi gyerek bántja, az óvónő leállítja őket? (Kötelessége lenne!)

Beszélgessetek otthon az óvodáról. Hogy kivel szeret játszani, ki bántja. Ha bántja valaki, mit tegyen. Hívjátok meg magatokhoz a kis barátját.

2018. dec. 14. 17:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:

Szerintem is jó lenne meghívni pár barátot. Először csak azt, akivel most kifejezetten jóban van. Sokkal oldottabbak mindketten, ha nincs más rajtuk kívül - a többi gyerek, óvónők -, és ismerős, számára biztos helyen. Ha már többször voltak egymásnál, volt esetleg közös program - játszótér, mese vagy a karácsonyi világítások megnézése -, akkor köztük szorosabb lesz a kapocs, oviban is bátrabbak lesznek együtt.

Ha elkezdenek barátkozni valakivel, akkor őt is hívjátok. Lehet kettesben és hármasban is programokat csinálni. Ettől lesz egy kis önbizalma, lesznek barátai. Ha már 2-3 gyerekkel együtt el vannak, akkor nincs gond. A lényeg, hogy ez egy kissé öngeneráló folyamat. Ha nincs önbizalma, félénk akkor nem szerez barátokat; ha nincsenek barátai, még csökken az önértékelése.

2018. dec. 14. 18:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:

Ami az önbizalom kérdést illeti, azt magunk is így gondoljuk. Mi korábban még az óvoda előtt is igyekeztünk építeni az önbizalmát, hagytuk kibontakozni, dicsértük.

Másik válaszolónak pedig, minden reggel úgy indul, hogy megkérdezi: "ma megyünk óvodába?" - és van hogy hétvége, vagy szünet alatt is. Délután idén már mesél róla, azt látom hogy egyre szívesebben, de rendszerint csak kérdésre, és még mindig van, hogy viszont alig mond valamit. A közös játékokat tehát egyértelműen figyeli, de nem vesz részt bennük.. sőt most azt mondta az óvónő, hogy ha oda is megy, előbb utóbb nekiáll sírni.. egyszerűen alig akarom elhinni. Itthon beleéli magát a játékokba, táncol, ugrál, vidám, focizik, bent meg állítólag teng leng. Amíg jó idő volt, még legalább elmotorozott az udvaron egész délután, most azt hiányolja.. de hát akkor is ugye "magányos motoros" volt.

2018. dec. 14. 18:29
 5/8 A kérdező kommentje:
Biztos leállítja az óvónő őket, sőt azt is tudom, hogy biztatja, hogy álljon ki magáért.. ahogy írtam, ő a legnagyobb fiúcska, ráadásul jelentősen magasabb..kilóg vagy fél-1 fejjel a többiek közül, és nyilván így még furibb, hogy ilyen "nyuszika", ahogy mondta az óvónő is azt hiszem egyszer.
2018. dec. 14. 18:32
 6/8 anonim ***** válasza:
100%
Nekem úgy tűnik, az ovival nincs gond, a váltás nem oldaná meg a gyereked problémáit, nem változtatná meg a természetét. Ovi előtt vagy most mellett jártok közösségbe? Mert mindig azt írod: itthon így, itthon úgy. Játszóház, játszótér, gyerekrendezvények, rokon gyerekek, egyéb barátok. Ilyen helyeken hogy viselkedik?
2018. dec. 14. 18:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

"Amíg jó idő volt, még legalább elmotorozott az udvaron egész délután, most azt hiányolja.. de hát akkor is ugye "magányos motoros" volt."


Ó! Mintha csak az én kisfiamról írtál volna 3 éves kora körül! :-)


Sok dologban ő is ilyen volt, csak hamarabb eltelt ez a magányos időszaka.

Én biztatnálak, hogy ez a korszak majd el fog múlni és be fog illeszkedni. Lehet, hogy mindig egy kicsit háttérbe húzódó, csöndes ember lesz, de nem kell mindenkinek centrumban lennie (oda amúgy is lesz elég jelentkező...).

Ha az óvónők pszi-t javasoltak, szerintem próbáljátok meg. Vesztenivalótok nincs. Lehet, hogy ő gyorsítani tudná ezt a feloldódási folyamatot.

Szerintem nincs gond vele, én azt sem mondanám, hogy az óvoda "nem megy" neki. Végül is jár oda, már egy barátja is van, néhány gyerekkel eljátszogat. Nyilván jó lenne, ha pl. az indokolatlan sírások megszűnnének, ebben a pszi segíthet.

2018. dec. 14. 19:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:

Mintha magamról olvasnék ovis koromban. Otthon nagyon felszabadult virgonc gyerek voltam, oviban meg volt egy-két barátom, velük elvoltam. Nem nagyon akartam játszani másokkal vagy csoportban, egyszerűen nem kívánkozott. Ja és én is egy fejjel mindenkinél nagyobb voltam és ez inkább zárkózottabbá tett. Az önbecsülésem tényleg elég alacsony volt még most se tökéletes, de egy jó gyerek pszichológus nem árt abban biztos vagyok. Én is jártam és egy nagyon kedves nénivel beszélgetni kellett, a kisgyerek nem igazán érti a pszichológus jelentőségét, csak egy valaki akivel játékos feladatokat old meg, kérdezget, mesélget. Aztán ő tudja a dolgát, javíthat a kisgyerek problémáin.

Nekem a mai napig gondot okoz új társaságba beilleszkednem, de ha már van egy biztos pontom ott kinyílok.

Remélem minden rendben lesz veletek :)

2018. dec. 14. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!