Mit csináltok ilyen esetben pedagógusok?

Kedves első, és ezt mégis hogyan gondolod?

Ha az iskola úgy gondolja, hogy gond van a gyerekkel, elküldi kivizsgálásra. Jelenleg annyira leterhelt a rendszer, hogy min. fél év, mire bejut a gyerek. Mire kivizsgálják, és leírják a diagnózist, akár 1 év is eltelhet.

Általában többkörös egy ilyen vizsgálat, megnézik tud-e olvasni, nem diszlexiás nem diszgráfiás-e, van-e valami egyéb zavara. A magatartászavar kétszemélyes vizsgálati helyzetben nem jön elő! Úgyhogy majd a végén leírják, hogy beilleszkedési és tanulási zavara van, és tessék aszerint differenciáltan oktatni, mert egyébként teljesen normális. Magyarországon csak szellemi fogyatékos gyerekeknek van speciális iskola, ha a gyerek IQ-ja rendben van, akkor nincs speciális iskola!

Amúgy jellegzetes magyar hozzáállás, emeljük ki, rakjuk az utcára, ne járjon iskolába, oldja meg az anyja. Nem, kérem, ez nem így működik. A gyermekek iskoláztatása az állam feladata, és sajnos egyáltalán nem végzik jól a dolgukat.

Iskolapszichológus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens kéne minden ilyen gyerek mellé. Ehelyett 30-35 fős osztályokban bent van egy darab tanítónő, aki kínlódik a gyerekekkel. És minden osztályban van már 2-3 ilyen gyerek. Semmi pénzért nem lennék tanár az biztos. Ebben a rendszerben mindenki csak vesztes, a normális gyerek, a problémás gyerek és a pedagógus is.

Amit ilyen esetben az iskola csinálni szokott, hogy elkezdi szekálni a gyereket, és ha a szülei foglalkoznak a gyerek lelki állapotával és megtehetik, elviszik másik iskolába. Jelzem, ez egy elég aljas megoldás, de jelenleg ez az iskola számára az egyetlen kiút. De ha azért olyan a gyerek, mert el van hanyagolva, a szülőt ez sem fogja érdekelni.

Nem az a hozzáállás, hogy hagyjuk békén. Papíron. Csak éppen se pénz, se szakember. Ahogy már írtam, kb. 1 éves várólista van a Szakszolgálatnál, ahol megvizsgálják a gyerekeket. És egy kétszemélyes helyzetben mit lát a pszichológus? Régebben kimentek, beült az osztályba a szakember, és látta, hogy a gyerek mit művel az iskolában. Ma már ilyen nincs.

Ráadásul egyre több az idegrendszeri problémákkal küzdő gyermek. És hidd el, hogy a legtöbb nem azért viselkedik így, mert el van hanyagolva, hanem azért mert pszichiátriai eset. Ezek a családok semmi segítséget nem kapnak. Iskolapszichológus csak a fővárosban elérhető, fejlesztő pedagógus is csak papíron kötelező az iskolákban. Az összes kis létszámú iskolát bezárták, és zárnak be ilyeneket most is. Miközben elmész egy nyelviskolába felnőtteknek, 8-10 fős csoportok vannak, addig a kisgyerekeket 30-35 fős osztályokban oktatják. Ez mennyire normális dolog? Ha meg valamelyiknek gondja van, a tanárnak egyáltalán nincs ideje vele külön foglalkozni.

Én nem egyértelműen a deviáns gyereket szidnám a helyetekben, hanem inkább azt kéne észrevenni, hogy ő is áldozat egy ilyen szituációban. És a legtöbbször a szülő igen kevés ahhoz, hogy ezt meg tudja oldani. Mert a pedagógus behívja a szülőt, és a fejére olvassa, hogy a gyerek ezt csinálta, azt csinálta az iskolában. És? A szülő meg a munkahelyéről nap közben ezt hogyan tudja megoldani? De az iskolák is csak azt tudják, hogy a családokat zaklatják, ahelyett, hogy a Klikknél kilincselnének gyógypedagógusért vagy pedagógiai asszisztensért.

Ha az iskola azt látja, hogy a gyermek egyértelműen azért ilyen, mert otthon gondok vannak, pl. mélyszegénység, alkoholizmus, akkor fordulhatnak még a Gyermekjóléthez, de azért a legtöbb esetben más okok állnak a háttérben.