Segítséget kérnék versválasztáshoz?

4 éves lesz áprilisban a fiam, ő ezt tanulja versmondóra.

Balogh József, Tavasz

Fészket rak a jó idő,

gólyanép is haza jő.

Itt totyog a patakpart,

a sok vadlúd vele tart.

A Nap szeme ide lát,

kedvet nyílik a világ.

Hóvirágom tavaszol,

szívem zenét zakatol.

A park csupa szerelem,

benne magam keresem.

Javasolhatok verset, fogok is, de felhívom a kedves szülő figyelmét evvel összefüggő hibák elkerülésére, és hogy mi a hozzáállás lényegének helyes módja, ilyen korúak esetén. Eleve sok két és fél éves gyermek még nem is beszél, csak gügyög, és ez teljesen rendjén való. Azok a gyerekek 3 és fél évesen UGYANÚGY fognak beszélni, mint azok, akik már 2, vagy akár 1 évesen elkezdtek egész mondatokban beszélni! (Baj csak akkor van, ha a 3. szülinap körül se indul be lényegi beszédfejlődés).

Továbbá felhívom kedves figyelmedet arra, hogy már az anyaméhben is zajlik a metakommunikáció (hanglejtés, hangerő, a beszéd érzelmi telítettsége stb) tanulása SPONTÁN, valamint újszülött kortól a beszédÉRTÉS SPONTÁN.

Azonban előre szólok, hogy 4 év alatti gyermekeket jobb, ha nem "produkáltatunk". Eleve az óvodások (2-7 év) többsége fejlődése számára

nem előnyös a szerepeltetés, hát még 4 év alattiak esetén...

Ugyanis ez direkt módon történő fejlesztés, ami minimalizálandó, óvodás korban. Ez azt jelenti, hogy van néhány elkerülhetetlen kivétel, amikor direkt módon tanítunk (kisiskolásoknál ilyen a játékos tanulás, ovisoknál meg a nagytesi, illetve a kérdéseikre válaszolás), fejlesztünk óvodás korúakat, de majdnem mindig ehelyett INDIREKT módszerekkel zajlik.

(Ne számítsuk ide a vaskalapos óvodapedagógusokat.)

Kivételek, azaz kivételes, direkt nevelési helyzetek:

- ha a gyerek kérdez, válaszolunk tömören, az ő nyelvezetén (amire csak lehet), még a nemi jellegű kérdéseire is;

- általában heti egyetlen, fél órás nagy testnevelés az óvodában, mert sajátos eszköztárhoz és speciális fiziológiás fejlesztéshez kötött;

- napi rutin;

- vészhelyzetekre okítás (konnektor, forró kályha, úttesten való átkelés szabályai)

Egyéni kivételek: pl egy szintig nem baj az olvasás tanítása, amennyiben nagyon érdeklődik egyénileg a gyerek a betűk iránt. De ez esetben is a spontán, szabad játékra való lehetősére szükséges ösztönözni az óvodást, és ha a szülei nem tették tönkre "tanítgatásokkal" -pl neurózis, megfeleltetési kényszer a lehetséges következmény- (és/vagy ha nem traumatizált a gyermek), akkor biztos, hogy legtöbbször önmagától vágyik az esetek többségében szabad, spontán játékra (főleg sok mozgással, ideális esetben a szabad levegőn).

(Írásra meg kizárólag 6 éves kortól szabad, inkább 7 éves kortól, mert a kéztő csontosodása 9-10 éves korig tart! Tehát a legideálisabb volna csak kb 9 éves kortól tanítani írni a gyerekeket, de 7 éves kortól nincs baj, bár terheli kissé, de akkortól már tud alkalmazkodni fiziológiás és pszichés szempontból az írástanításhoz.)

Máskülönben tilos 7 év alattiakat direkt módon tanítani, fejleszteni, mert többet árt, mint használ (neurózis, megfelelési kényszer az esélyes következménye a felesleges direkt módszerek alkalmazásának 7 éves kor alattiak esetén).

Ettől függetlenül közölni fogok két, 3 éveseknek való verset, de inkább a felnőtt mondikálja nekik, főként helyzethez illően, mert akkor ragad rá, SPONTÁN, INDIREKT helyzetben (pl álmomban két nyulat láttam stb, amikor pl egy műanyag nyúllal játszunk stb stb).

Akkor fejlődik intellektuálisan és érzelmileg, tanul a 7 év alatti gyermek, ha kellően sokat mozog (a mozgásnak 7 év alattiaknál különösen erős, hatékony transzfer, átadó hatása van!), valamint:

ha indirekt módon hatunk a fejlődésére, azaz nem adunk esélyt neki, hogy felfogja: ő most tanul, ellenben játszunk vele. Szivacsként szív magába mindent (ha kell, ha nem), ha így járunk el. (Eltekintve az említett értelmes kivételektől.)

Ezzel szemben a játékos tanulás nem ilyen, hanem az már direkt módszer, és az 7 éveseknek meg idősebbeknek való!

Két darab, három éveseknek való vers, de inkább tehát a felnőtt mondikálja nekik, helyzethez illően főleg, és a kisgyermekre ragadni fog, nemsoká ő fogja mondikálni:

Gazdag Erzsi - Álmomban

Álmomban hol jártam?

Erdőben. S mit láttam?

Két nyulat, két szarkát,

kop-kop-kop, víg harkályt.

A nyulak füleltek,

két lábra leültek.

A szarkák csörögtek,

csörögve pöröltek.

A harkály, kop-kop-kop,

koppantott egy nagyot.

Elillant az álmom,

még most is sajnálom.

-------

Weöres Sándor - Így meg úgy

ÍGY MEG ÚGY

Furcsa ember az irígy,

Torkán mérges a mirígy,

Egyszer úgy, egyszer így,

Az irígynek sohse higgy.

Furcsa ember a hazúg,

Nyelve csípős, mint a lúg,

Egyszer így, egyszer úgy,

Hogy igazat sose tudj.

"Az óvónők mondták hogy menjen."

Épp erről beszélek. Léteznek vaskalaposak. Ezek szerint kifogtad az egyik inkompetens kollégámat.

Nem kanyarodtam el, csak felhívtam a figyelmed arra, hogy káros az, amit tesznek a gyerekeddel.

De ha számodra nem kell a jó tanács végiggondolásra, kár volt válaszolnom, és verset mutatnom. Nem baj, csak egyszerűen felesleges volt, mert nem vagy nyitott. :) Van ilyen.

Maradok tisztelettel.

Folytatom soraim, idézlek:

"Erre amikor kérdezte a télapó szeretne e valaki verset mondani ő maga mondta hogy szeretné elmondani szóvá igenis büszke voltam."

Erre is kitértem tegnapi válaszomban, a teljesség igényével. (A lényeget tekintve.) És senki nem mondta, hogy írni tanítod. A teljes átláthatóság, az összefüggések miatt tértem ki a további hibákra, nehogy abba is belefusson bárki, aki olvassa a hozzászólásokat.

Tehát ha a gyerek kérdez, kér valamit (írtam példát: érdeklik a betűk), az RÉSZBEN kivétel. Tehát pl betűk után kérdez, akkor MÓDJÁVAL be lehet avatni, de jobb ha nem tanítjuk olvasni tanítani a 6 év alattit. Ha magától megtanul, az nem baj, HA NINCS ERŐLTETVE.

Épp így a verselés. Addig rendben van, hogy azt mondja , akar. De a 3 évesek figyelemtartása és vágya csapongó.

Figyelemtartásuk max 5 perc. Kb ennyire "akar" kiállni verselni az alig 3 évesed.

A lelkük és agyuk működésmódját fontos megérteni, és minél kisebb gyerekekről van szó, annál több a közös vonás az átlagosakban. (A fogyatékkal élők más tészta, de itt fel se merült fogyaték.)

Konkrétan: helyzethez illően (pl nyuszis játékhoz nyuszis vers stb) verselhetsz vele, azaz TE mondikáld (ő meg JÓ, HA SPONTÁN visszamondja olykor, kedve szerint!

Nem előadáson!!). De ha engedsz a vaskalapos kollégáimnak, akkor a gyermeked bánja hosszú távon.

Egy-két ilyen eset még elmegy, hogy 3-5 évest szerepeltetnek, de több ízben ha történik, meg lesz a káros, hosszú távú következménye, tegnap kifejtettem pontosan, részletesen.

Te döntesz a gyermeked sorságról,

kedves tökéletes anyuka.

Aláírás:

Az "okostojás" óvodapedagógus. ;)

(Az ilyen pedagógusoktól fogja a fejét a legtöbb közeli és távoli kollégám, mint a gyermekeidéi... Mert ők diplomát kaptak kézhez, szóval nekik végképp nem szabadna korlátoltnak lenni, és mégis...)

Nem akadtam ki, hanem a gyermekek érdekében elmagyaráztam, hogy súlyos szakmai hibának álltál kötélnek sajnos -ami folyamat még időben megfordítható-, és nem téged hibáztatlak ezért, hanem a vaskalapos óvónénijeiteket.

Szakmai hiba, amennyiben 6 év alatti gyermeket szerepeltetnek, mert (ha csak nem évi egyszer, hanem rendszeres, akkor) idővel (általában pár évvel később jön ki) neurózist, szorongást, és/vagy megfelelési kényszert vált ki a gyermekből.

(Hat évesen meg egyébként határeset és egyénfüggő,

de nem javasolt erőltetni még 6 évesek számára se. Hat éves kor felett meg egyénfüggő a szerepeltetés.)

De mindezt már kifejtettem a kérdésednél, kedves kérdező.

Önellentmondó, amire legutóbbi kommentedben hivatkoztál.

Ugyanis vagy szerepeltetik a gyereket, vagy nem. Ha szerepeltetik, akkor elmondja a pedagógus, pl élethelyzet:

"Na, Pistikém, akkor most, anyák napján, szőr óra bőr perckor kezdődik, tudod, odamész, és ügyesen elmondod a versikét, jó? :)"

A gyerekek legalább 90%-a szorong ettől 3 évesen és legalább 80%-a a 4-5 éveseknek is. A valószínű negatív következményekre meg már utaltam.

Az, hogy kedvesen biztatják a nem nekik valóra, kb annyit ér, mint kakinak a pofon. (Hát ha még erőltetnék, meg elvennék az önbizalmát, még rosszabbul járna szegény gyermek.)

Mint kifejtettem itt napokkal ezelőtt segítségnyújtásomból, avval viszont semmi gond (sőt, hasznos), ha a gyermek SPONTÁN előáll, hogy "anya/óvónéni, nézd milyen ügyes vagyok, mondok valamit! :)" És elmond egy verset. Ott és akkor elmond, mert ott és akkor, spontán igénye van rá. Na de szerepeltetni...

Megértem az érzelmeidet, kedves kérdező, de a gyerekednek ártasz evvel, ha engeded, hogy szerepeltessék.

A 3 évesek közül a maradék 10%, aki született színművész tegyük fel, esetükben csak annyiból más a kimenetel, hogy kicsivel többször "kell" elkövetni ezt a hozzáállásbeli hibát (ami szakmai hiba) ahhoz, hogy szorongjon, és/vagy megfelelési kényszere legyen, és/vagy neurózisos legyen 7, vagy 8 éves korára.

Nem óvodásoknak és nem bölcsiseknek való, hogy konkrét időben betanult dologgal kiálljon szerepelni. Többet árt nekik, mint használ.

Csak abból lehet kiindulni, amit kiír egy adott kérdező. Az alapján vaskalaposak. De a lényeg itt az, hogy javaslom átgondolásra a fentebb írtakat, mert sok múlik rajta, és esélyes, hogy eddig nem gondolkodtál ezeken (és a leírtak szerint a gyermeked pedagógusai se nagyon, sajnos).

A kisgyermeked érdeke elsősorban. (Meg áttételesen a tied is.)

Sok sikert kívánok a még hatékonyabb, még értőbb kisgyermekneveléshez! :)

https://www.youtube.com/watch?v=NiMO7n1kKRk