14 éves gyerekem bánt szóban és újabban ellök és kicsavarja a kezemet, ma van a születésnapja reggel 10-kor elment és még mindig egyedül vagyok a születésnapján, nélküle. Hogyan és honnan kaphatnék sürgős segítséget?

Látod? Ha nem adsz pénzt, mekibe sem mehetne. Ezzel büntetheted. Amúgy se adj bármikor, ha jó, akkor sem kell, hanem legyen egy zsebpénz(amit akkor kap meg, ha okos) és azt ossza be!

Nagyon jó, hoyg tudtatok beszélgetni, és úgy értem, valamennyire meg is egyeztetek, hoyg segítséget kértek. Az első lépés a legnehezebb, alakulni fog ez, ha akarjátok!

Megmondom én így ismeretlenül ebből a pár mondatból is, hol rontottad el. Gondolkodj rajta!

Ott, hoyg te mindent megadsz neki "ingyen" többet is, mint ami kell, és semmit sem kérsz cserébe, és nem követelsz meg semmit.

Biztos a jó szándék és a szeretet vezet. De a legfontosebb, amire egy tizennégy évesnek szüksége van: az autoritás. Hogy legyen valaki, akit tisztel, aki egyértelműen leszögezi a szabályokat, aki követel tőle. Hogy tudjon megfelelni. AZ által ő is erősebbnek érzi magát. És ha van tekintély, akkor van mi ellen lázadni, ez is fontos. Te mindent megengedsz. Bármit tezs, ugyanúgy szaladgálsz utána. Meg is üthet, még akkor sem haragszol igazán. Ez nem helyes. Keményen ki kell nyilvánítani a rosszallásodat. Ha helytelenül viselkedik, azért megrovás, büntetés jár. Neki is erre van igénye! Látod, ezt provokálja! Hogy mondd már végre, hoyg ELÉG! EDDIIG É S NE TOVÁBB! Ő is akko rérezné magát biztonságban, ha látná, hoyg te kemény és erős vagy. Ez nem anyai inkább apai dolog ugye, de háát jelenleg te kell legyél az apja! Félre kell tenni kicsit agondoskodó, aggódó anyát, és elővenni a tiszteletet parancsoló, erős, és megtámadhatatlan apát. Ott lakik az is mindannyiunkban, benned is! Ha érzi a korlátokat, biztonságban fogja tudnio magát. Persze, lázadni fog! DE ne úgy lázadjon már, hoyg kezet emel az anyjára! Azzal lázadjon, hogy fél órával később mosogat el, meg nem tízr ér haza szombaton, hanem 10 óra 11 percre! S nem kell elnézni azt sem. Erre van igényük ilyenkor. Kicsi még! Próbálgatja a körmeit, de meg kell tanulnia, hoyg nem rajtad. Az anyaoroszlán is odakap, ha a kicsi túl durva.

Az én ismerőseim még 18 évesne is félnek, hogy anya mit szól, ha kések? Sőt! Én 47 vagyok, de nekem sem mindegy, mit szól anyám ahhoz amit teszek.

Ha megértő és megengedő vagy vele most, akkor sokat ártassz neki is, magadnak is!