Válogatós gyerekek anyukái, milyen módszerrel lehet kinevelni a gyerekből, hogy ne undorodjon az ételektől és ne válogasson?

Úgy,hogy nem kap mást!

Ennyi.

El kell különíteni, hogy mi az, amit tényleg nem szeret. A legtöbb felnőttnek is van néhány "boáá" típusú étele, amit soha nem enne meg. Nálam ilyen az articsóka, rukkola, édesvízi halak, nyúlhús.

Ha ilyen van, akkor olyat nem kell adni neki. A többinél pedig egyszerűen egy normális időkorlátot adni az étkezésre. Vedd alapul, hogy ti kényelmesen, nem kapkodva mennyi idő alatt végeztek (mérd le). Ahogy ez letelt, vedd el előle a tányért, akkor ő is végzett.

A kiköpésnél pedig használjon szalvétát és dobja ki a kukába.

Tehát a lényeg, hogy ha van 5-6 ételtípus, amit nem szeret, akkor az érdemes tiszteletben tartani és nem adni neki. A lassú evésnél pedig egyszerűen az idő leteltével összepakolni. Ha éhes marad, a legközelebbi étkezésnél többet és gyorsabban fog enni. Azonnali csodát ne várj, de pár hét alatt rá fog jönni, hogy kénytelen alkalmazkodni a feltételekhez.

Ha semmi nem segít, akkor gasztro kivizsgálásra elvinném, lehet, hogy szervi panasza van, ami miatt nehézkes az étkezés neki. Nyelőcsőszűkület, reflux, stb. Vizsgálják ki, zárják ki a szervi problémákat.

Nagy hűhót ne csapjatok az étkezés körül, ne erőltessétek, ne büntessétek fizikai erőszakkal, mert az jó esetben felnőttkori étkezési zavarhoz fog vezetni.

Nálunk egy módszer nagyon jól bevált: nem csinálunk az evésből nagy ügyet. A gyerekek elé rakom az ételt, ha esznek, akkor esznek, ha meg nem, akkor nem. Sőt, ha azt mondja valamelyik, hogy "én ezt nem szeretem" "nem kérem", akkor csak annyit mondok, hogy akkor ott hagyod, és igyekszem nem is ránézni. De mindig van olyan étel is a tányérján, amiben biztos vagyok, hogy szereti. Aztán ha tényleg nem eszik, akkor majd eszik a következő alkalommal. Az evés időtartamát igyekszem nem szabályozni, ha épp ráérünk, de mikor oviba megyünk reggel, előfordul hogy valamelyik gyerek lemarad a reggeliről, mert játszik evés helyett.

Nálatok elmondásod alapján már tiszta stressz az egész. Büntetés? Apa dühös, Te meg bosszankodsz? Legszívesebben lekevernél Neki két pofont? Te jóízűen ennél úgy, hogy közben folyamatosan veszekednek Veled, hogy hogy egyél? Fölösleges mindenért rászólni, elég csak a legalapabb dolgokért, pl. hogy ne dobálja az ételt meg ne hadonásszon késsel.

nem tudom, hogy emiatt-e, de nekem nagyon nagyon jó evő a gyerekem, nem válogat, nem panaszkodik, nincs vele gond. 6 éves.

én soha nem veszekedtem vele, nem büntettem étkezés miatt. ha valamit nagyon kért, akkor azt megkapta, pl. volt olyan, hogy 3 hétig minden nap brokkoli levest evett. én elkészítettem, megunta, utána bármit megevett ;)

annyi engedmény van nálunk, hogy ha nem ízlik az étel, akkor kaphat szendvicset.

én étkezészavaros voltam (vagyok), szüleim büntettek, ütöttek ha nem ettem és rendszeresen az asztalnál töltöttem a hétvégéket mert nem állhattam fel míg nem ettem meg... mai napig küzdök azzal, hogy tudjak enni, úgyhogy gyerekemnél én nem voltam hajlandó semmit tenni ez ügyben. egyszerűen fiziológiai szükséglet, ráadásul a gyerek szervezete még okos, amit kíván, arra van szüksége, nem szabad ezeket elnyomni, nem szabad megszabni mit szeressen.

azt meg mondjuk végképp nem értem, hogy ha megütöd akkor mi fog változni? max annyi, hogy megeszi, mert fél tőled, majd kikéretzkedik pisilni kamuból ahol kiköpi esetleg kihányja az ételt. én ezt csináltam 6-7-8 éves koromban :(

Tedd elé azt, ami az aktuális étel. Ne cseszegessétek, ne csináljatok semmit (maximum akkor szóljatok rá, ha az asztalon keni szét). 20-30 perc után - ennyi elég egy étkezés befejezéséhez, a lehető legtermészetesebb módon szedd le az asztalt, vagy vond be őt is. Pakoljon be a mosogatógépbe vagy a mosogatóba, csak előtte kotorja ki az ételmaradékot a kukába.

Nekem az volt a gyerekkori heppem, hogy keveset ettem. Egyetlen szabály volt: merjél keveset, ha még kérsz, akkor merjél újra csak. Ha mégis meghagytam, akkor vagy visszaborították, vagy apám szó nélkül megette a maradékomat.

Anyámat is sokat verték, piszkálták az evés miatt, ezért megfogadta, hogy ő nem tesz ilyet. CSontsovány gyerek voltam (bár inkább alkati kérdés volt), de a véreredményem jó volt, így nem problémáztak rajta.

A halat akkor se szerettem, így ha mégis azt ettek, abban az esetben nekem külön főztek.

Nálunk rémálom volt az evés...tudom ,h nem szép becsapni a gyereket ,de nem evett gyümölcsöt. Ilyenkor banánt és epret összeturmixolok ,és azt mondom fagyi...megeszi.

Lehet ha kevesebbet szólná rá ,és szerintem azzal h ekkora problémát csinálsz belőle ,eléri a célját...Többet foglalkozol vele. Ez egy kicsit komplex dolog ,nem mindig az evésről szól.

Nem hat éves, hanem kettő, de neki új dilije, hogy két kanál után felugrik és indul játszani. Egy darabig rohangáltunk utána a kajával, aztán rájöttem, hogy így mi vagyunk a szerszám rossz végén.

Ha feláll az asztalától, akkor megkérdezem, hogy "befejezted?". Néha észbe kap és eszik még. Ha elmegy, akkor a kaja is eltűnik. Megesszük mi, amikor nem látja. Ehhez tartom is magam, mert nincs kaja közben elmászkálás. Nagy balhét nem csinálunk belőle, de következő étkezésig nincs más. A rákövetkező étkezéseknél kicsit együttműködőbb. Gondolom addigra már éhes lesz.

Három-négy óra "éhezést" kibír, így nagy ügyet nem csinálunk belőle.