Érdekelne ki meddig szoptatta babáját, mert van aki a minimum 6 hóig van aki 1-2 évig, ki miszerint döntött úgy ahogy? (kiv. Akiknek elapadás miatt)

Az első terhességem alatt az volt a terv, hogy ha megy, akkor 6 hónapig csak anyatej, utána pedig ameddig megy, jó lenne ha 1 éves koráig tudnám szoptatni.

Ha nem megy, akkor minden gond nélkül adtam volna tápszert.

Ehhez képest az első nagy cicimániás lett, 6 hónapig csak anyatejet kapott, utána még folytattam a szoptatást plusz ette már amit kell.

Teherbe estem, akkor beszéltem a nőgyógyásszal és a kórházban a neonatológussal aki szoptatási tanácsadó is volt, hogy mi legyen, terhes vagyok, a gyerek nem akar leállni a szerrel....

Mondták, hogy semmi baj, ha nincs gond terhességgel, szoptathatok tovább. Szülés után tandemben folytatták, a kicsinek jutott elég, a nagynál lehetett csökkenteni ezzel a tesóféltékenységet, nekem meg nem kellett fejni, nem durrant be a mellem mint az első gyereknél.

A nagyot 3 éves korában már leszoktattam volna, de ezt elég rosszul vette (a kicsinek meg akkor miért szabad), de szerencsére már csökkent a tej mennyisége, végül el is apadt.

Mindkétszer kb. 1 évig szerettem volna szoptatni.

Az első fiam nagyon szerette a cicit 17 hónapig szopizott, én választottam el, mert már a pocakban volt az öcsi.

Az öcsi nagyon rosszul szívott kínszenvedés volt az első 2 hónap, épp belejött volna, amikor beteg lettem kórházba kerültem és gyógyszeresen elapasztottak. Ő csak 4 hónapos volt.

Amikor eleinte szopis gondjaim voltak az első gyerekemnél, vágtam vissza a centit a 6. hónapig. Aztán elértük, és úgy voltam vele, hogy megpróbálom még 1 éves koráig szoptatni. Mikor ez is sikerült, gondoltam egy bátrat a 2 évvel. Később azt reméltem, hogy még a bölcsi elején (nálunk 2,5 évesen) is szopizni fog egy ideig, hogy jobban viselje a közösségi betegségeket. Végül pedig úgy lettem vele, hogy majd ő eldönti, mikor lesz elég. 40 hónap után választotta el magát, pár hónappal az ovi előtt.

Most a fiamat már tudatosan igyekszem minél tovább szoptatni, de most is őrábízom, mikor lesz neki elég. De örülnék, ha őt is sikerülne hosszan.