Akinek altatásos császárja volt, örült neki? Nem bánta, hogy kimaradt az aranyóra?

Nálunk sem volt aranyóra,sima császár után. Toltak be az őrzőbe,8 óra alatt 3x hozták a picit szoptatni kb.20 percre. Alig vártam,hogy szobára tegyenek és végre mellettem tudjam a fiamat.

Mivel nem hatott a spinál, éreztem mindent, még a vágást is, nem volt választásom, altattak. Nincs szülés élményem, pedig vajúdni hagytak. Nem kattogok ezen, a lányom kárpótol naponta a kimaradt aranyóráért. Ha eszembe jut, persze sajnálom, nagyon jó érzés lett volna, de ettől még ugyanolyan csoda. 😊

Hogy lehetne ennek örülni? Nem is értem.

En természetesen szültem. Nekem a babamat vittek el inkubatorba kellett tenni. Így nekünk sem volt aranyora. Nyilván bánom. Mert ha maradhatott volna az azt jelenti, minden rendben. De megmondom őszintén en nem tartom olyan nagy cuccnak ezt az aranyora dolgot. Annyit pörögnek rajta. Persze biztos jó ha van, de nem lettem sem en sem a gyerek lelki nyomorult. Ha nem úgy alakul valami miatt, hogy lehet, akkor sem áll meg a világ. Van 18 hosszú évünk bepotolni. Vagy több mert már később költöznek el a gyerekek. 😁

Angliában szültem sürgősségi császárral, altatni kellett. Aranyóra kimaradt, a férjem nézhette meg 5 percre a babát. Egyáltalán nem bánom, hogy kimaradt, azt is előre jeleztem, hogy ha lehet, ne csupa véresen, magzatmázosan kapjak meg a fiam, ha oda kerülne a sor.... Egy dologért fáj csak a szívem, hogy kimaradt: nem hallhattam felsírni miután kiemelték.

6 en hallottam de olyan ko voltam, hogy egyáltalán nem tudom felidézni

Nekem programozott csaszar volt de annyira vereztem( verzekenyseg miatt) hogy nekem sem volt aranyora. De nem is banom, mert nem birtam volna ki.

6 vagyok: az utolsó emlékem, hogy megkapom a maszkot és alig kapok levegőt. Utána filmszakadás. A következő, amire emlékszem, hogy a nevemet mondják és próbálok felébredni...