Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Covid alatt császármetszés,...

Covid alatt császármetszés, gyermekágy. Ki hogyan vészelte át, hogy nincs látogatás(segítség)?

Figyelt kérdés

Februárban lesz programozott császárom és nagyon félek, hogy fogok mindent megoldani egyedül.

Már volt régebben nagyhasi műtétem(méh), akkor baba nélkül is alig bírtam a wc-re is elmászni és akkor még segíthetett a férjem hozni vinni a cuccaimat.


De ezt babával elképzelni, hogy hogy lesz..


Mesélne olyan, aki már megjárta ezt az utat így covid alatt?

Hogyan sikerült egyedül átvészelni?



2020. dec. 11. 08:21
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
82%
Hát covid nélkül sem ülne ott 24-ben a férjed a kórházban. Nekem két császárom volt, más kórházakban, így kicsit más volt a protokoll és ellátás. Ha nagyon rosszul vagy, megnyomod a csengőt, jönnie kell egy nővérnek, de remélhetőleg bírni fogod, ahogy a legtöbben. És ugye most már minden kórház bababarát, szóval ha kiment az érzéstelenítő, felállítanak, mehetsz pisilni, utána megkapod a babád, hogy elásd. Ha nem bírod visszaadhatod néha a csecsemősöknek, de csúnyán fognak nézni :) De nyugi, bírni fogod és minden nap jobb lesz, gyorsabban, ha nem hagyod el magad. Illetve ha rendszeresen mozogsz (óvatosan) és nem csak fekszel, kisebb az esélye a trombózisnak ész összenövéseknek. Természetes ha fáj, és fog is nagyon, de ne blokkoljon le a félelem, akkor hamarabb túl leszel rajta.
2020. dec. 11. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
76%
Nem volt gond, hogy nincs segítség. Örültem neki, hogy senki nem hoz át semmi betegséget. Meg persze annak is, hogy még haza sem értü k de már itt állnak a rokonok az ajtóban. Az előzőnél is nagyon rossz volt, hogy egy órát töltöttünk el hármasban és már jöttek is. Nekem van egy nagy is, iskolás szóval még őt is megoldottam. A muszáj nagy úr.
2020. dec. 11. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
*ellásd :D
2020. dec. 11. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
66%
Bocsi elküldtem véletlen. A kórházban 48 órát voltam benn a kicsivel. Mivel 2 héttel előbb jött így a ruháim mellett csak vizet vittem. Délután hozott a férjem hideg élelmet és még azért is lekellett mennem. Nem jöhetett be és fel sem hozták. A babát bevittem a csecsemősökhöz én levittem lifttel a csomagokat majd a babát. Senki nem segít sajnos. Lassan, óvatosan lecipeltem. A nővérek nem nagyon jöttek be csak ha te mentél ki hozzájuk. Fájdalomcsillapítót hoztak amikor felkerültem. Az orvos is benézett megkérdezte van-e panasz. Az én orvosom bejött mindennap nézte a sebet. Ez sajnos egy ilyen helyzet. 😣
2020. dec. 11. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
24%
Egy hónapja volt császárom. Természetes szülésnek indult a dolog és ott még velem volt a férjem. Mire kitoltak a műtőből neki már haza kellett mennie és nem is találkoztunk. Egy nagyon aranyos szobatársam volt és mivel bíztam benne, hogy 48 óra múlva mehetünk haza nem igazán aggódtam, gondoltam, hogy 2 napot simán kibírok. A felállás persze nehéz volt, de valahogy -hála istennek- egész jól viseltem. Aznap 3 óránként hozták a babát, éjszaka sem volt velem. Másnap felkerültünk a gyerekágyra 0-24 gyerekkel. A sebem az meglepően jól volt, nagyon szépen tudtam mozogni, ápolónő is meg volt lepődve, hogy egy napos sebbel fel-le ugrálok az ágyon. Persze hiányzott a férjem meg a család de hát arra gondoltam, hogy vasárnap megyünk haza. Végül nem mehettünk. Sírva fakadtam amikor mondta a dr. nő hogy maradunk. Nagyon csalódott voltam. Onnantól kezdve jött ki rajtam valami depi féle. Börtönnek éreztem a bentlétet. Persze videochaten beszéltem akikkel lehetett és a nappalok elviselhetőek voltak a szobatársaknak köszönhetően de az esték és az éjszakák szörnyűek voltak. Annyira hiányzott a férjem, az otthon, a kiskutyám...egyáltalán az, hogy kimehessek a kórházból vagy, hogy valaki bejöhessen hozzám. Végül hétfőn se mehettünk haza...megint csak sírás, de tudtam, hogy a gyerek érdeke, hogy bent kell legyünk csak utáltam a helyzetet plusz a férjem is küldözgette a képeket otthonról, hogy épp mit csinál...aztán nagy nehezen kedden haza jöhettünk. Nagyon nehéz volt így bent lenni, de szerencsére legalább a sebem nem volt fájdalmas. Nem tudom mit csinált a dr Úr, de 2 nap múlva már fájdalom csillapítót sem szedtem míg az első császár után még itthon is szedtem fájdalom csillapítót.
2020. dec. 11. 08:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 A kérdező kommentje:

#1 Nem 0-24 órás ellátás hiánya az aggasztó.


#2 Közvetlen a műtét utáni lábadozási időszak érdekel.


Meg műtét előtt a gyermekágyi osztályon kap egy ágyat az ember, ahova beviheti a cuccait, "berendezkedhet"? Program császár esetén.


Ha nem program, hanem sürgösségi császár, akkor hogy kerül a privát pack a saját ágyhoz?

Mert ugye műtét után 6 órát kell feküdni. De aztán talpra állítják az embert és mehet megkeresni a bazarát és az ágyához cűgölni?


Engem ilyen logisztikai dolgok érdekelnek.

2020. dec. 11. 08:57
 7/13 A kérdező kommentje:

Meg az is érdekelne, hogy hogyan kerül a baba az anyához?

6 órás fekvés alatt oda hozzák?

Vagy a 6 órás fekvés után felállítják és elhozhatja a saját ágyához?


Mi van, ha valaki lassabban gyógyul, esetleg komplikáció adódik?

2020. dec. 11. 09:04
 8/13 anonim ***** válasza:

Programcsászár volt, idén júniusban. A cuccomat leraktam az öltözőben, miután megműtöttek és bevittek a kórterembe, megkérdezték, melyik az, és behozták nekem (egy gurulós bőröndöm meg egy kisebb oldaltáskám volt).

A kislányomat odatolták kicsit, amíg nem kelhettem fel, de aztán el is vitték. Délután 1-kor volt a császár, este fél 8 körül kellett felkelnem, de aznap még nem kaptam meg, másnap reggel 5-től volt velem.

Mi 3 napot voltunk bent. Kedden császároztak, pénteken jöhettünk haza. Igazából én személy szerint örültem, hogy nem lehetett látogatni, mert anno a fiammal (4,5 éve, akkor is császár) egy perc nyugtom sem volt, ha ő hagyott pihenni, akkor a rokonok nem, folyamat ott volt valaki. A férjem és a már említett nagyfiam persze nagyon hiányzott.

Az utolsó kérdésre nem nagyon tudok mit mondani, nem volt komplikáció, és nekem a mozgás is relatíve jól ment mindkét alkalommal. Most júniusban volt egy szobatársam, aki láthatóan nehezebben kelt fel az elején, de ő is meg tudta oldani, és második nap már neki is jól ment. Én olyan kirívó esetet nem láttam, hogy valaki annyira rosszul lenne vagy rosszul viselné, hogy ne tudna felkelni az ágyból. Ettől még persze biztos van rá példa.

2020. dec. 11. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:

Nálam indított szülés volt, de császár lett a vége. A cuccaim a vajúdóban voltak (nem tudom mashol van e ilyen kis szoba, a szülőszobák mellett egy 4 ágyas pici szoba, itt kell a konkrét vajúdás elött lenni, vagy akinek már folydogál a vize, meg ilyenek, itt figyelik meg), átmentem a szülőszobába reggel, délben császár. Este fel kellett volna kelnem, de ahogy feláltam, borzasztóan sípolt a fülem, szédültem, már sötétedett el a világ, gyorsan vissza is fektettek, nem.birtam felkelni..:/ nem.problémázott rajta a nővérke, azt mondta, akkor majd hajnalban jön, s megpróbáljuk újra. A babámat hozták 3 óránként szopizni, de utoljára esre 11kor, s reggel kaptam megközelebb, amikor már felkeltem, s átpakoltam a gyerekágyas szobába, addig a csecseműsökkel volt. Nekem a növérkék kérdezték melyik az én cuccom, s hozták utánam. Onnantól kezdve, 4 napot voltunk még bennt, 0-24 velem volt a picim, muszaj volt ellátni, a fürdés kínlódós volt, nehezen ment. A felkelés rossz volt, a lekfekvés könnyebb, én csak vetődtem egyet, és már vízszintesbe is kerültem :D szoptatni sehogy nem volt kényelmes, csak egy háttámlás székben tudtam, nekem az érzéstelenítő miatt nagyon fájt a hátam és a fejem, elég robotos mozgásom lett 2 hétig, csak a székben tudtam rendesen tartani, fekve sem bírtam megmaradni az oldalamon, úgy hogy támasszam is magam hogy tudjon rendesen szopizni. Szóval nekem nagyon rossz volt a felépülés, itt egyrészt örültem, hogy nincs látogatás, beszélgetni nem volt kedvem, meg erőm sem, annyira fájt a fejem.. szegény szobatársamnak is bólogattam néha, ő nagyon beszélgetős lett volna..

De a szülésnél amugy gyors tesztet követően bejöhetett a férjem, együtt töltöttük hármasban az aranyórát (ami csak max 20 perc volt), aztán olyan gyorsan toltak el engem, vitték el a babám, hogy elköszönni nem tudtam tőle. És be is jöhetett értem, de kaptam egy kis tolikocsit is a cuccaimnak, nem kellett cipekednem. (De ez sajnos korház függő nagyon, meg kell kérdezni, hogy ott hogy működik most a dolog)

De amúgy én már szülés elött bepaloltam 1 hónappal, megfigyelés alatt tartottak, akkor még csak a terhes osztályon, ott borzasztó szar volt egyedül, senki nem jöhetett hozzám, csomagot a kapuban szinte csak átdobtuk egymásnak a férjemmel (én szennyest adtam le, ő hozta a tiszta ruhát, kaját) 3-4 biztonságis állt ott, hogy nehogy érintkezzünk... De volt olyan hogy egy nővérkét kellett leküldenem, vagy egy tolószéket használtam kiskocsinak a nehéz cuccok miatt. Szóval én abban az 1 hónapban tuti depis lettem, senkinek nem kívánom azt az érzést.. pihenés címszóval kellett bentlennem, az hol pihenés, hogy hajnalban keltenek, nst, dokit várni, megint nst, gyorsan zabáld be az ebédet mert visszakell vinni a tálakat, szívhang, gyogyszerezés, vérnyomas mérés... Szal lópikula pihenés nem volt... De az megint más téma.

Elég hosszú lett bocsi, próbáltam mindenre választ adni, ha nem sikerült kérdezz még nyugodtan, nálam minden volt :D

2020. dec. 11. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:

1-es vagyok. Az ilyesmik kórházanként máshogy mennek.

Nekem az egyik kórházban már eleve a szobába kellett cuccolnom, ott letusolni, onnan menni a szülőszobába már átöltözve.

A másik kórházban a szülőszobán kellett a táskát egy zárható szekrénybe lerakni, onnan már csak egy kisebb pakkot vehettem ki, átöltözni sterilbe.

Van, ahol őrzőbe rakják az embert, van, ahol van külön császáros szoba, van, ahol rögtön kitolnak az "ömlesztett" szobába.

Van, ahol szinte rögtön megkapod a gyereket, és van, ahol az első éjszakát még a csecsemősöknél tölti.

De még az is más persze, hogy a folyosó végén van a mosdó vagy szobánként 3-6 ágyra jut. Hogy van-e zárható szekrény vagy légkondi. Hogy távirányítós-e az ágyad vagy örülhetsz ha egy sámliról egy tigrisbukfenccel feljutsz rá és hasizom híján a köntösöd övét kötheted oda a támlához, ha fel akarsz ülni. És ez mind budapesti állami, amiket mondok, ugyanazért a tb-ért.

Hogy lesz-e kötéscsere, homokzsák, fásli, mikor rakják be és szedik ki a katétert... és még lehet sorolni. Nekem pl. az egyik kóházba magamnak kellett vinni fájdalomcsillapítót, a másikba azt kaptam, de ott meg a vérhigítót kértek bevinni. És persze, hogy adnak-e bármi kincstárit, neked betétet, hálóinget, gyereknek egyen kisruhát, vagy pont vinni kell, vagy a szoptatási tanácsadó mindennapos vagy csak 2-4 naponta jár-e arra és te pont kimaradsz...

Faggasd ki az orvosod. Illetve nézd meg a kórház honlapján, tartanak-e most online szülésfelkészítő tanfolyamot, ahol pont ezeket a helyi sajátosságokat szokták elmondani.

Összességében meg tényleg kevesen szokták annyira rosszul megélni a császárt, hogy felkelni sem tudnak. Általában akkor van ilyen, ha komolyabb komplikáció volt műtét közben, és mondjuk több vért vesztett az illető. De remélhetőleg nem te leszel az, aki így jár. És hát ha ott a baba, akkor úgysem fogsz ráérni magaddal foglalkozni :)

2020. dec. 11. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!