Van itt olyan anyuka, kismama, akinek nem volt (nincs) fogadott dokija? Mik a tapasztalatok? Szülésnél meg volt elégedve az ellátással, hozzáállással?

Az első gyerekemnél nem volt fogadott dokim, mivel egyet sem ismertem, nem választottam. Egy fiatal doki volt ügyeletben, még nem is engedték neki, hogy egyedül szülést vezessen. Az őt felügyelő orvos megvizsgált, és nyugodt szívvel elment vacsorázni, mondván, bőven van rá ideje. Csak a baba gondolta másként. Így én lettem a fiatal doki első önálló szülése. Szerintem jobban odafigyelt rám, mint más rutinos orvos tette volna.

Más kérdés, hogy annyira megkedveltem, hogy a következő szülésnél már ő lett a fogadott dokim.

A környékünkön mostanában több rossza anyagi körülmények között élő nő szült. Ők ha akartak volna, sem volt lehetőségük dokit fogadni. Mindannyian csak jókat meséltek a szülésükről.

Szerintem a fogadott orvosnak akkor van értelme, ha valakiben extrán megbízol, vagy ha valamilyen speciális gond van veled, amire nagyon oda kell figyelni az egész terhesség alatt is.

Én nem akartam dokit fogadni, végül megtettem. az indok, hogy az orvosok maguktól semmit nem mondtak, mindenki máshogy vélekedett mindenről. Míg az egyik meg sem vizsgált, hogy valóban terhes vagyok e, majd egy hónap múlva jelentkezzek megint, addig a másik szó szerint lecseszett, hogy miért olyan későn mentem. Aztán senki semmit nem mondott, hogy mivel hova forduljak, hogyan kell intéznem a dolgokat, mindennel elkéstem, mindenhova duplán rohangálhattam. Az sztk-s terhesgondozó nem is akart állományba venni, mondván ez nem így működik. Hiába mondtam, hogy hát nehéz fizikai munkát végzek, elhajtott.

A szülésnél aki bent volt ügyeletes doki rohadtul bunkó volt, először haza akart küldeni, mert hiába voltak 5 perces nagyon erős fájásaim, csak egy ujjnyira voltam nyitva és az a gép sem mutatott neki megfelelő méhtevékenységet. A falat kapartam kínomban, ő csak a gépet figyelte és megkérdezte, hogy "most komolyan fáj?"

hát szívem szerint képen vágtam volna akkor már. Nem tudom mit csináltam volna, ha nála kell szülnöm...

Most a második babánál már szóba sem került, hogy esetleg ne legyen fogadott orvosunk, pedig anyagilag nem állunk olyan jól, mint anno az elsőnél.

A szülés nem a dokin múlik, hanem a szülésznőn.

A fiammal két idegbeteg banyát fogtam ki, nem referáltak megfelelően a dokinak, ha közvetlenül a dokinak szólt a párom leugatták... 12órám ment erre rá, a babám bekakilt, majdnem császároztak fájásgyengeség miatt.

Amikor a doki kizavarta a szülésznőt és nyugodtan tudott megvizsgálni kiderült, hogy a buroksapka fent van még, leszedte beindultak a fájások rendesen 6óra volt onnan még, ez alatt a szülésznő pampogott folyton. Kádban vajúdtam, és a tolóknál elvánszorogtam az ágyig, párom rohant a dokiért(csengetésre minek válaszolni), hogy már látja a fejét a gyereknek, elküldte a francba a szülésznő, hogy az nem lehet! mert csak 6óra telt el, és épp üresjárata volt a dokinak bekukkantott minden rendbe e, ő kajabált a szülésznőnek, hogy dolga van... A doki abszolút normálisan foglalkozott velem. És mikor végzett a doki pakoltak el, akkor úgy lebszott a szülésznő, hogy két tolófájás között miért nem mostam ki a kádat...

A második szülésnél másik kórház. Az ügyeletes gárda szuper volt. Amilyen az a szülésznőm volt. Mindenhová olyan ember kéne. Kedvesen, lazán, nyugodtan csinált mindent, nem piszkált, ha kérdeztem válaszolt, segített...

A dokinak rendesen referált, hogy szerinte mi és hogyan, figyelt a kicsire. Az orvossal a gátmetszéskor, meg a szülés utáni rendbetételnél találkoztam. Mint a matyóhímzés olyan volt a sebem, teljesen normálisan rendbe tett.

Nem volt fogadott dokim egynél sem. Az első kettőt ügyeletesnél szültem,a harmadikat a mentőben.

Az ügyeletesek normálisak voltak. Az első szülésemnél mi ébresztettük hajnalban a dokit,akivel semmi probléma nem volt,ellátott rendesen- inkább a szülésznő volt brutál!- kedvesen beszélt...amikor szóltam,hogy varrásnál kezdem érezni a dolgokat,akkor azonnal adta is be a lidokaint.. tényleg,le a kalappal!- korábban voltam nála vizsgálaton,akkor nagyon gyökér volt!

A másodiknál sem volt gond,(természetesen másik doki volt ügyeletben) akkor is rendesen elláttak,ha szóltam,akkor adta a lidokaint-az más kérdés,hogy nem hatott... Abszolút semmi panaszom sem lehet!

Érdekes módon,amikor mentőben sikerült világra hozni a harmadik csemetét,és bevittek,akkor a szülésznő,a doki...mind rendes volt, az ügyeletes doki mikor oda jött,ritka kedvességgel kérdezte meg,hogy hogy sikeredett a mentőben szülnöm? Megnyugtatóan mosolygott! (az ilyenért-otthon szülés,mentőben szülés...- ott le szokták harapni az ember fejét!)

Ha úgy alakulna,hogy lenne még gyermekünk,akkor is ügyeletesnél szülnék!

Boldog babavárást,könnyű szülést és egészséges kisbabát!!

Üdv:Friss 3gyerkőcös