Mesélnétek az első szülésetekről? Hányadik héten indult be? Meddig vajúdtatok? Télen vagy nyáron volt?

2008. július 31-én volt :) akkor voltam a kisfiammal a 41+4 napos.

A kiírt napon moziban voltunk másnap horgászni :) nem sikerült a kis kópét előcsalogatni...

A születése napjára beszéltük meg a dokival az indítást, de előző este már voltak gyenge és rendszertelen fájásaim. Reggelre szivárogni kezdett a magzatvíz is, tehát útnak indult a kismanó. Jó sokáig tartott, mert csak estére lett meg, így 22 órát vajúdtam. semmi nem használt, nem tágultam rendesen, így császár lett a vége. Kis csúcsfeje volt a drágámnak, tehát akart ő kibújni, de nem sikerült neki.

Fájt, persze hogy fájt, de még így is a világ legcsodálatosabb élménye volt számomra. 12 évet vártunk rá.

2 év és 1 hónap múlva érkezett az öcsikéje :)

Szia.

38.héten szültem. Fél 11-kor feküdtem fel, 14:00-kor megszületett a fiúnk. Októberben szültem.

Nem volt semmi komplikáció szerencsére.

Reggel arra keltem, hogy elment a nyákdugóm, (éjszak fájásaim voltak, de nem vészesé s nem rendszeres) letusoltam, felöltöztem és elindultunk a szülészetre. Ott megvizsgáltak fel fektettek. Minden rendben volt, normálisan tágultam. Majd olyan háromnegyed 2-kor éreztem, hogy elfolyt a magzatvíz. Simán szültem, nem császárral, apás szülésünk volt.

Ennek lassan 5 éve:)

Röviden ennyi:)

36 hetesen kerültem kórházba, mert picit véreztem és fájt a hasam, a végére 3 perces fájásaim voltak, de nem tágultam és mind az én vérnyomásommal, mind pedig a kisfiam szívhangjával probléma volt, kaptam nyugtatót és szépen lassan elmúlt minden, de bent tartottak a végéig.

Akkor kiderült, hogy toxémiám van, kaptam gyógyszereket és a végén már éjfél után nem ehettem, nem ihattam, mert ha bármi van, akkor indítottak volna.

A nagy napon, akkor voltam a 38. héten, este nagyon fájt a fejem, már dülledtek ki a szemeim annyira, akkor elmentem a nővérkéhez vérnyomást mérni, aki ezután bement a szülőszobára, az orvos akkor úgy döntött, hogy indítás lesz, mikor sétáltam be a szülőszobára, éreztem, hogy valami mintha folyna. A vizsgálat magzatvizet igazolt, ennek ellenére kaptam oxitocint. Sajnos pisilni nem tudtam, így kaptam katétert is.

Este 10-kor kerültem be a szülőszobára, éjjel 3-kor született meg a fiam császármetszéssel végül, mert több probléma is felmerült. Szóval nem sokáig vajúdtam, de az nem volt kellemes, de ki lehetett bírni, a tolófájásos rész, amiket vissza kellett tartanom, azt viseltem borzasztóan, egyébként nem volt olyan vészes.

És szeptember utolsó napja volt egyébként, 2 éve.:)

2011.december 2-ára voltam kiírva,biztos voltam benne,hogy hamarabb érkezik.Nem így lett.

Eljött a péntek (2-a) NST+A mehettem haza.Eljött a szombat NST+UH mehettem haza.Morgolódtam,hogy na vasárnap is kelhetek korán mehetek a kórházba vizsgálatra.Tényleg korán kellett kelnem mert hajnali 1-kor 5 perces fájásokra ébredtem,kb 3-kor keltettem apát,bementünk a kórházba,az ügyeletes majdnem hazaküldött,de utána megnézett jobban és kiderült hogy már elfolyt a magzatvíz,elég régen.Hogy mikor ne kérdezd mert nem tudom :D talán az esti zuhanyzásnál.5-re teljesen kitágultam és jöttek a tolók,szóltak a dokimnak,hogy mostmár siessen mert mindjárt szülök.Nem volt elég bajom még oxit is kötöttek be hadd fájjon :S 7 körül már könyörögtem hogy vegyék,ki császározzanak meg,mert nem tudom megszülni,a doki nyugtatgatott,hogy mindjárt meglesz.Hát nem lett meg :S Még 9-kor sem.9 előtt ismét megvizsgált és mondta hogy ez a gyerek nem fér be a szülőcsaotrnába,már púp van a fején,megyünk a műtőbe.Érzéstelenítőt kaptam és 9:21-kor megszületett a nagyfiam 4000 grammal és 54 cm-vel,azonnal felsírt.Megmutatták és vitték is mérni.Annál szebbet én még nem láttam,hiába volt egy nagy púp a fején.A púp már következő napra nem látszott,csak kicsit véraláfutásos volt a helye.Az elején csalódás ként éltem meg a császárt,de ma már örülök,hogy így alakult és mind2en egészségesek vagyunk.Ma már 9 hónapos nagyfiú :)

Nekem a kiírás napján indult be, egy jó kis takarítás után elfojt a magzatvíz, indultunk a kórházba. Fájásaim csak másfél óra múlva lettek, összesen kb. 5 órát vajúdtam, hála Istennek minden szépen simán ment. Gázzal szültem, szinte semmit nem ért. Fél óra alatt kint volt a kisfiam, annak ellenére, hogy tolófájásaim nem voltak.

Mindez szenteste történt. :D

Idén januári sztori...

40+5nél be kellett volna feküdnöm a kórházba túlhordás miatt, de mivel 40+3. napon rendszertelenül fájdogált a derekam, és ez még tartott egész éjjel, 40+4. napon bementünk a kórházba. Nst jóslókat mutatott, méhszáj teljesen zárt. De mivel másnap mindenképpen be kellett volna feküdnöm, már bent is tartottak, mondván megspórolok egy utat.

Másnap, tehát 40+5. napon anyukámék ill. a párom voltak nálam látogatóba, mikor a nagy beszélgetések közepette érdekesen elkezdtem fájdogálni. 7 perc múlva jött a következő és így tovább. Ez volt délután 3kor. 6 óra múlva, este 9kor szóltam az ügyeletesnek, h vizsgáljon meg mert már nagyon fáj. Méhszáj totál zárt még mindig, kiakadtam. Anyukámék hazajöttek, és mentem vissza a szobámba, aludni nem tudtam, a fájások között csak elbóbiskoltam. Éjjel 2kor fordultam egyik felemről a másikra, amikor elöntött valami. Nem ijedtem meg, gondoltam tuti a magzatvíz az. Bementem a fürdőbe, csupa vér voltam. "Rohantam" a nővérkéhez, nagyon megijedtem, akkor nem tudtam h ilyenkor normális a vérzés. Megvizsgáltak, méhszáj bő 2 ujjnyira nyitva, irány a szülőszoba. Fellélegeztem. Végre, elindult az én kicsi szivem!!! Szóval az első fájástól számítva kb 11 óra múlva kezdtem tágulni. Beöntés, zuhany stb, 3 szülőszoba, teltház. Mikorra végeztem a zuhannyal, mehettem is az egyik szobába. Ekkorra már 3 ujjnyira voltam nyitva. Szülésznő szerint nagyon jól haladunk, nem sokára babázunk. Ez volt hajnali 5kor, a vajúdásom 14. órájában. Kádban is ültem, az is csak 20 percig esett jól. Kádból ki, burokrepesztés reggel 8kor. Már nagyon fájt, csendben vajúdtam, fájásnál az ágyat rángattam. Egy probléma volt, a fájások folyamatosan 5-7 percesek. Türelmesen vártunk még 2 óra hosszát, de a helyzet nem javult. Délelőtt 10kor oxi beköt, na ettől aztán megváltoztak a dolgok, azt hittem meghalok olyan fájásokat csinált. Fél óra múlva, délelőtt fél 11kor, a vajúdás 19. órájában, 40+6. napon tolófájások nélkül, nagyon nehezen kibújt az én kicsi babám 3 és fél kiloval. Mivel tolófájás nem volt, a gátmetszést is éreztem. 40 perces varrás, repedtem kívül-belül. Az első mondatom: soha többet! Ennek már 8 hónapja, megváltoztak bennem a dolgok, bármikor végigcsinálnám akármilyen nehéz és fájdalmas is volt! :)

első este 10kor indult, hasmenéssel hányingerrel nyákdugóval, reggel 5kor bementem 5percesekkel, nem tágultam 2kor burkot repesztettek negyed 4re lett meg, azt hittem meghalok.

másodiknál reggel 6kor elkezdett folyni a magzatvíz, semmi fájás. 8kor bementem, fájások még órákig nem voltak, magzatvíz csordogált folyamatosan. 3kor burkot repesztettek, elment a maradék magzatvíz, negyed 5re lett meg, azt hittem meghalok. :D