Ki hogy érezte magát sima szüléd után?

Sajnálom, hogy így érezted magad.

Szerencsére nekem nem volt semmi ilyesmi. A gátseb fájt egy-két napig, de mire hazajöttünk már az sem. Lefogynom is sikerült úgy, hogy nem csináltam semmit. Sok striám maradt, ez zavar egyedül.

Egyáltalán nem biztos, hogy megint így jársz

Ha nagyon szeretnél még gyereket, akkor ez netartson vissza.

Kb úgy, mint egy kifacsart büdös zokni 😃😃

2 hetig kb csak ültem, feküdtem es etettem a babát, szenvedtem az aranyer miatt. De utána en testileg mar jól voltam. Lelkileg 4 hónapig rottyon voltam, mert hasfajos volt a pici es sokat sírt. Akkor azt mondtam hogy soha többe nem szulok, ahhoz képest májusban ujra szulok, remelem ezt most kíméletesebb lesz 😁

Én nagyon jól voltam, tökéletes terhesség után, gyors (bár kicsit horrorisztikus) szülés, semmi maradandó károsodás, már másnap tudtam ülni is.

Ennek ellenére nem szeretnék több gyereket.

Sajnálom

Hálistennek nem

Úgy éreztem magam, mint egy kiadós edzés után

Jóleső izomfáradtság.

(Oxys

Vákuumos

Hasból térdelős

Gàtmetszéses szülés)

Sebem az első 3 alkalommal igényelt óvatosságot.

8 hónap után ha nagyon hosszú akkor éget, de egy kis síkosító megoldja a gondot ( nincs ciklusom még)

Nekem a székrekedés az azóta is tartó gondom

Áhh, nem vagy egyedül... 3 éves lesz a fiam, de még mindig csak egy köd az első pár hónap. A szülés után majdnem elájultam, mikor fel kellett állni a kerekes székből, hogy a gyermekágyas osztályon lefeküdjek az ágyamba. Napokig zúgott a fejem, a vérnyomásom és a vércukrom a béka segge alatt volt, és kapaszkodva jártam, mert öszecsuklott a térdem. Nem tudtam semmit megjegyezni, valójában mindent csak épphogy értelmeztem, annyira legatyásodtam fizikailag a 12 órás vajúdástól. A vastabletták olyan szorulást csináltak nekem, hogy a szüles előtt már többször repedt az aranyerem, ami nyilván kijött. Sikoltoztam a klotyón, annyira fájt. A gátsebem az fájt, jegelni kellett két hétig, de azért tudtam ülni, az csak első éjjel volt rémes, akkor fekve is lüktetett, de kértem fájdalomcsillapítót. Igazából az volt a nehéz, hogy egy soha nem ismert, tartós kimerültségi szintre estem magával a szüléssel, és erre jött rá utána az éjjeli kelés az első 8 hétben. Ez nem hiszti volt, hallás után fáziskésésben értettem meg, amit beszélnek hozzám - mindig. Egy tejködben ültem, letompulva és szédelegve, nem jutottak eszembe szavak, egy értelmes mondatot nem bírtam összerakni, a tükörben úgy néztem ki, mint egy gyépés, kifejezéstelen, bamba tekintettel, nem bírt a szemem fókuszálni... éjjel zokogtam, mert minden felébredéstől szaggatott a fejem.

Szerintem, ha a babám nem dönt úgy, hogy 2-4 hónapos koráig átalussza az éjjeleket, akkor tuti idegösszeroppanást kapok, vagy fizikailag esem össze.

Innen, majdnem három év távlatából nézve azonnal több segítséget kérnék, és egy kicsit sem akarnám egyedül, illetve csak férjjel megoldani az első időszakot, hanem tudatosan vonnék be több családtagot. Mert ezt így nem lehet, a regenerálódást komolyan kell venni, nekem a fiammal megszülető kapcsolatot is rendbe kellett ezért tenni, mert ebben az úthengerrel elütött állapotban a kötődésünk is csak lassan alakult.

Szia!

Az első babám 19 órás vajúdás után érkezett, úgy hogy mikor beindult előtte egész nap kirándultunk, este vendégek voltak, éjfélkor kerültem ágyba, az első felállásnál, hogy na még egy pisi és szunya elfolyt a magzatvíz..miután meglett a lányom, én is csak ködben úsztam. Ugyan aranyerem nem volt, de elfertőződött a gátsebem, lázas lettem, égtek és véreztek a melleim, a gyerek masszívan folyamatosan üvöltött 8 hónapos koráig és összesen 20 perceket volt hajlandó (akár éjszaka is aludni) A nevem nem tudtam elmondani..

Aztán jött az öccse, aki sids-szindromás lett, végre egy jóalvó gyerek, aki nem vesz levegőt, koffeint kapott, elrontották az alvókáját...ismét sötét köd.

Most már jól alszunk, 8 éves a nagy, 6 a kicsi, szóval épp ideje hogy újrakezdjük, 23 hetes a legkisebb pocaklakó :D

Kitartást, lesz ez jobb is!