Van olyan, aki többedik gyereknél nagyobbik gyerek(ek) érdekében váltott tápszerre?

Másnak sok köze nincs hozzá, hogy szoptatsz-e vagy tápszeres. Ha te úgy döntesz, azt tiszteletben kell tartani.

A leírásodból viszont az jön le, hogy kicsi babáról van szó. Ők még nem szokták mindenre elkapkodni a fejüket szoptatás közben, szóval sok mindent lehet csinálni, miközben töltőn van ;). Nekem (~2 hónapos koráig 2 óránként kellett szoptatni, alkalmanként 45-60 perc :S) az jött be, hogy szoptatás közben foglalkoztam a naggyal. Itt most nem feltétlenül a focizásra gondolok, bár volt az is, na meg építés és még a jó ég tudja mi :), hanem hogy volt a szoptatós fotel mellett egy sajátja, szoptatás közben mellém kucorodott és együtt olvastunk. Hamar kialakult az is, hogy a délutáni/esti elalvás előtti meseolvasás közben is szoptattam. Már csak azért is, mert ha épp nem szopott a baba, akkor általában sírt, néha aludt is, de kiszámíthatatlanul. Egy izgága, nagydumás kétéves és egy nagyon sírós pöttöm... "jó" is volt az.

De amúgy miért nem tudsz a naggyal foglalkozni?

Én szoptatás közben simán leültem a földre, játszottam vele ott, autóztunk, bármi.

Második gyerekkel azért elég rutinos az ember, én a nagyobbnak fél kézzel raktam össze a vacsoráját, miközben a kicsi cicin lógott :D (meg amúgy miközben a baba szopizott, csináltam elég sok mindent: pl a mosást berakni a gépbe, mosogatógépet ki-be pakolni, a nagyobb gyerekkel kirakósozni, mesét olvasni neki összebújva, babákkal játszani, kifestőzni, gyurmázni, stb mind lehet így is. Aztán amikor a pici elég nagy lett, akkor hurcikendőben már úgy is tudott szopizni, hogy közben a játszótéren voltunk vagy csak sétáltunk a nagyobbal - 2 év különbség van köztük, kb csak futni nem tudtam mellette, meg esetleg a mászókára felemelni és úgy onnan magamhoz ölelni, de kb minden mást simán megoldottam szoptatás közben is, mert pontosan úgy voltam vele, mint te is, hogy semmiképpen sem szerettem volna, ha bármelyikük is kárát látja ennek a dolognak).

De tény, hogy ha te úgy látod, hogy számotokra ez túl sok, túl nehéz, megoldhatatlan, nem fér bele, akkor teljes lelki nyugalommal dönthetsz úgy, hogy ezt nem folytatod. Nem ártasz azzal a babának, nem leszel rosszabb anya, nem kap kevesebbet emiatt tőled. Sőt, ha te ettől boldogabb és nyugodtabb lennél, akkor mindenképp a baba érdeke lenne inkább a tápszerre váltás. Én nem elvetemült szoptatásmániából tanultam meg fél kézzel vagy cicin lógó gyerekkel főzni, hanem mert nekem így volt kényelmes, a lusta hátsómnak ez százszor egyszerűbb volt, mint a tápszerrel bajlódni. Mindenkinek más működik, mindenki másképp van bekötve. Ha nektek úgy lenne jobb, hogy tápszereztek, akkor miért gondolkodsz rajta? Már tegnap belekezdtem volna a helyedbe. Hajrá, ne szivasd magad és a családod valami elképzelt elvárás miatt, tegyél úgy, ahogyan azt a legoptimálisabbnak látod.