Vetélés után lehet boldog a következő terhesség?

Októberben teszteltem pozitívat, szívhang is volt

8 hetesen vetéltem el spontán november 2.án

A következő mensim meg sem jött

December 2.án újra pozitívat teszteltem

A 20.hétig végig rettegtem nehogy megint baj legyen

Semmi akadálya a probléma mentes terhességnek, a para viszont mindig benned lesz

Most vagyok 33 hetes

Most már kezdem elhinni hogy nem lehet baj

Ha csak petezsák volt, akkor nem vesztettél el babát.

Nekem vetélés után következő hónapban összejött. Iszonyatosan stresszes volt a terhességem, végig rettegtem. Pláne, hogy összesen 4x éreztem mozogni a babát a 39 hét alatt, senki sem tudta megmagyarázni, hogy miért. Egyedül a szívhangfigyelő tudott megnyugtatni. Egyébként problémamentes, könnyű terhességem volt. Most 3 hónapos a kislànyom.

Én ugyanolyan helyzetben voltam mint te kedves kérdező , épp tegnap lett volna a szülés kiirt időpontja... Meg nem vagyok újra terhes, én is félek, hogy ne parazzam túl a következő terhességet.

Nekem segít, hogy a neten, másoktól és az orvosomtol is azt hallottam/olvastam, hogy korai terhességnel kB 20 százalék vesztessel végződik, ez tehát átlagban minden 5.terhesseg. Ez által tudatositom, hogy ez nagyon gyakran megesik első terhessegnel, és csak kicsi az esélye, hogy ujra elofordul jön, ez kicsit menyugtat.

Plusz azt hiszem, minden fejben dől el. Mikor suliba jártam, sikerült vizsga előtt nyugalmi állapotba kerülnom, miután ketseghez nem feroen fejben eldontottem, hogy atmegyek a vizsgán, lesz ami lesz, ugyan még nem tudom hogyan, de atmegyek. Ezt képes voltam 100szazalekban elhinni. És tényleg sikerült is mindig.

Igyekszem majd ezt gyakorolni a következő terhességnel.

Plusz tudatosítani, hogy nem rajtam múlik. Én megteszem amit lehet, pihenek, nem kockázatok, a többiert úgysem tudok mit tenni. Ha Isten/a természet úgy akarja, akkor egészségesen kihordom, ha nem, akkor ha fejre állok is, akkor is újra elofordulhat bármi baj.

Ugyanúgy ahogy nem stresszelsz minden alkalommal, mikor kocsiba ülsz, pedig naponta történnek balesetek. Persze erre is igaz, hogy egy autós baleset után az ember más érzéssel ül be az autóba, ha mer még egyáltalán autóba ülni. De itt is az idő hoz javulást, ha újra megteszel x kilometert balesetmentes, csökken a félelem, újra rutinna válik az utazás. Babavaraskor is a legparasabb az az időszak lesz, amíg tuljutsz a vetélés hetén, utána hétről hétre könnyebb lesz elhinni, hogy rendben zajlik minden.

De fő az ágy beprogramozasa, pozitív gondolatok.

A 3-asnak: attól hogy üres petezsak volt, szivhang nélkül, még sokat veszített. Terhes volt, ehhez semmi kétség nem fér, volt pozitív tesztje, örült a babának, a szíve teljes szeretetével várta azt a babát, szóval el is veszítette. Nem lebecsulendobb a fájdalma valakinek, csak azért, mert nem volt baba a petezsakban. Nyilván minél elorehaladottabb a terhesség, annál jobban kotodsz a babához, és minden új élmény, ahogy a szivhang megjelenése is, erősebbé teszi ezt a köteléket.

Nekem is csak üres petezsakom volt, attól még nagyon fájt az elvesztése. Tegnap lett volna a szülés várható időpontja, és bizony gyújtottam gyertyát a kicsi lélekért...

Nem akarom senkinek bagatellizálni az érzéseidet, de én egy 5 hetes terhességre rá sem jönnék, mert nem szoktam egyfolytában tesztelni. Szerintem iszonyatosan nagy különbség van egy 5 hetes vetélés (kémiai terhesség) és mondjuk egy 20 hetes fejlett magzat vetélése között. Minden menstruációnk azt jelenti, hogy nem lettünk terhesek, egy petesejtünk, amiből ember lehetett volna veszendőbe ment, talán mégsem kellene ezért egész életünkben búslakodnunk.

Kérdező! Természetesen lehet, több barátnőm is vetélt el, majd szült utána egy, vagy több gyereket, nekem nem mondták, hogy különösebben paráznának, rengeteg nő vetél el a terhesség legelején, nagyon gyakori dolog.

Nekem a 10. héten ment el spontán. Egyszerűen csak racionálisan be kell látni, hogy valami nem volt oké vele ami miatt hamar megállt a fejlődésben, ennyi, és neki is meg neked is jobb, hogy ilyen hamar elment, mint később. Azt nem mondom, hogy nem féltem a következő pozitív teszttől, de az inkább abban nyilvánult meg, hogy a 11-12. hétig nem mertem igazán beleélni magam úgy az új terhességbe, mint az előző esetèn, de amikor a 12 hetes uh-n mindent rendben találtak, fellélegeztem. Szerintem amint túllépsz te is egy lélektani határt az új terhességben meg fog változni a hozzáállásod, nem kell nagyon ráparázni, de teljesen normális, hogy a rossz előzmények miatt félsz egy kicsit. Szerintem nem kell dolgozni ezen kifejezetten, ha a kövi terhesség jól megy, (és miért ne menne jól) akkor a vetélés már csak egy pici kellemetlenségnek fog tűnni a múltban. Bőven lesz más, ami foglalkoztasson, gondolni se lesz időd az előzményekre.

A teljesség kedvéért: 37 hetes vagyok, mindketten jól vagyunk :) a tavaly nyári vetélés pedig már semmilyen érzést nem vált ki belőlem, ha eszembe jut. Frissiben persze nyilván más, de én kifejezetten szerettem volna minél hamarabb megint teherbe esni, hogy túlléphessek a negatív gondolatokon és tudjak a jövőre koncentrálni.

Ami nem öl meg, az megerősít.

9.héten vették el október 29én. (5hetesen nem fejlődött tovább).

1 mensit kivártunk, a 3.már nem jött meg. 25.héten járok, probléma mentes terhességgel.