Furcsa gondolat egy 16 évestől?

Én is ig vagyok 16 vagyok de nekem se volt párkacsolatom és engem se támogatnának de vágyom én is rá meg egy társa de a barátnőim szerint ezt kinövöm

16L

16 évesen már én is azon agyaltam, hogy mennyire szeretnék gyereke(ke)t. Határozott elképzeléseim voltak, hogy s mint lesz MAJD! Nekem ráadásul már volt is barátom ilyen idős koromban. DE! Tisztában voltam vele, hogy ennek még nincs itt az ideje, tehát nem estem teherbe ész nélkül a semmire.

Vágyni rá és megvalósítani két külön dolog. A vágyakozással semmi baj nincs, csak tudni kell, hogy mikor jön el a valódi ideje a gyermekvállalásnak. Akkor leszel valóban felelősségteljes ember és édesanya.

Egy gyerek nemcsak arról szól, hogy milyen cuki, annál sokkal több!

Jelentem: érdemes volt kivárni a megfelelő időt és főleg a megfelelő párt. Azóta már eltelet nagyon sok idő és 3 szuper gyerekem született. Az én lányaim is nagyon várják már, hogy milyen lesz, amikor saját családjuk lesz, de ők is tudják, hogy ennek még nincs itt az ideje (19 és 15 évesek).

Türelem, és nyugi! Hamar elszalad az a pár év. a legfontosabb, hogy megfelelő párt találj a terveidhez, aki igazán jó apja lesz a gyermekeiteknek.

Az, hogy mit szeretnél, és mit valósíthatsz meg ebből az két külön dolog.

Az is lehet, hogy nem gyerekre vágysz, hanem feltétel nélküli szeretetre, bizalomra, őszinteségre, amire csak egy gyerek képes, és a babaavállalás egy jelképes megjelenése ennek a vágynak. Ha esetleg erröl van szó, akkor érdemes ennek a hátterét, okait megtalálni, azokon változtatni.

Nyilván még fiatal vagy hozzá, partner, háttér sincs meg, ahogy írtad, nem támogatnának. De ha mindenképpen szükséged van valamire/valakire, és megoldható, akkor első körben egy cica, vagy kutya nagy segítség (nem megoldás) lehet a problémák átvészelésére.

A hormonok 😊

Én is így voltam vele ennyi idősen. Elkezdtem dadáskodni, na akkor mégjobban erősödött az érzés. De egyébként nagyon élveztem, rengeteg új dolgot tanultam a babákról, a gyerekekről. Azóta anyukával bárátnők is lettünk, meg még mindig több családnál vigyázok gyerekekre. Abszolút pozitív tapasztalatként éltem-élem meg. Jól is érzem magam, fizetnek is érte és fel is készít valamennyire az én jövőbeli gyereke(i)mre.

Most 22 vagyok, még mindig vágyakozom, a megfelelő pár megvan hozzá, bár ő még fél, az anyagiak terén is vannak még hiányosságok. Igyekszem továbbra is türelmesen várni :-)