Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség megszakítása

A kérdés

Tényleg ennyire természetesen járnak a nők abortuszra?

A válaszokat olvasgatva teljesen természetesen írják sokan, hogy ne tartsd meg, minek tartod meg, én a helyedben nem tartanám meg, stb. Ez tényleg így megy a valóságban is, hogy halál nyugodtan mennek kapartatni, mintha ez egy teljesen természetes dolog lenne?

  febr. 15. 07:46  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
Ez nem ilyen egyszerű: Van, aki felelőtlen és nem védekezik, fogamzásgátlás helyett megy abortuszra. De a többség azért veteti el a gyereket, mert nincsenek meg a feltételei a gyerek felnevelésének. Józan döntés eredménye.

A válasz 89%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 58%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/14Időpont febr. 15. 07:52 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem hiszem.Biztos van aki nyugodt szívvel megy, de aki amúgy szeretné a babát csak rá van beszélve vagy annyira lehetetlen helyzetben van, hogy nem látja a kiutat másfele azt szerintem lelkileg megviseli.Én igazából az ilyen abortuszos kérdéseknél csodálkozom. Oké anonim oldal, de egy az életemet valamilyen irányba befolyásoló kérdést itt ,,megszavaztatni" morbidnak tűnik a számomra, illetve éretlennek.Teljesen mindegy, hogy a válaszolók diplomások vagy épp fodrászok,szobafestők vagy akármi nyilván könnyű szívvel tudják leírni, hogy tartsd meg vagy épp vetesd el mert nem az ő életüket befolyásolja valamilyen irányba, illetve azt se tudhatja a kérdező, hogy vajon a válaszoló ha ő volna a helyébe mit tenne.Hajlamosak sokan csípőből válaszolni és végig sem gondolják esetleg vagy bele se gondolnak, hogy vajon ők tényleg azt tennék e.De szerintem sok ilyen abortuszos kérdés kamu is és lehet korbácsolni a kedélyeket és lepontozni egymást.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/14Időpont febr. 15. 07:57 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

" Ez tényleg így megy a valóságban is, hogy halál nyugodtan mennek kapartatni, mintha ez egy teljesen természetes dolog lenne?"


A legtöbb válaszolónak, soha nem volt abortusza, mert ismerik a helyes védekezési módszereket. A legtöbb esetben énis azt írom, hogy menjen a nő abortuszra, de nem azért, mert olyan természetes lenne az abortusz, nekem a védekezés a természetes, ezért van az, hogy 2x estem eddig teherbe és most várom a második gyereket.


De egy nem kívánt terhességnél, márpedig nem kívánt, ha fel merül az abortusz, mint lehetőség, mi mást lehetne írni? Tartsa meg és tegye tönkre egy gyerek életét?


-Első a védekezés.

-Ha a védekezés nem jön össze jön a mérlegelés. Van-e pénz a gyerekre, lelkileg készen áll-e a gyerekre. Egyedül is fel tudja e nevelni. Van e külső segítsége.

-Ha bármelyik kérdésre nem a válasz, felmerül az abortusz, mint lehetőség.

-Elkezdi marcangolni a bűntudat, és fel teszi ide a kérdést, hogy bár ez még az van, de azért megtartsa-e.

-A legtöbb nő csak megerősítésre vár, hogy az egyetlen lehetősége az abortusz, ezzel megnyugtatja kicsit a saját lelkivilágát, hiszen senki nem fogja (max az abortusz ellenesek) arra buzdítani, hogy tartson meg egy gyereket, aki valószínűleg a nyomorba, csonka családba fog kerülni.


Szóval nem, az abortusz nem természetes, a védekezés lett volna az, de a 2 rossz közül, az abortusz a kisebbik rossz, hiszen ott egy alig 6 hetes embriót ölünk meg, míg ha megszületik, 20 évig tesszük tönkre egy gyerek életét.



A válasz 91%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/14Időpont febr. 15. 08:20 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Sosem volt abortuszom és esélyes, hogy már nem is lesz, hiszen nem vagyok mai csirke. De: ha teherbe esnék, akkor "természetesen" abortuszra mennék. Azért természetesen, mert nem akarok tobb gyereket. Kb 30 év aktív szexuális élet mellett eddig még egyszer sem sikerült be védekezés mellett, de mint azt az értelmesebbje tudja, nincs olyan, hogy 100% biztonság. Így igen, ez esetben a az abortusz a megoldás.

A válasz 70%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 67%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/14Időpont febr. 15. 08:31 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Kívülállóként könnyű megmondani másnak, hogy mit tegyen. Akik itt kérdezik meg, hogy abortuszra menjenek-e, annak már hiába írják, hogy inkább védekezzen. A kérdezők általában olyan körülményekről írnak, ami alapján egyértelmű, hogy az abortusz a kisebbik rossz, és ezért javasolják neki ennyien. Nézd csak meg a kérdéseket: a kérdezők általában nagyon fiatalok, még tanulnak, nincsen munkájuk, és csak a szülőkre támaszkodhatnak. Vagy bizonytalan a kapcsolat, rosszak az anyagi feltételek, és nincs kire támaszkodni. Ezek mellett egyértelmű, hogy egy kívülálló azt mondja, hogy ilyen helyzetben ne szülessen gyerek.

Persze ebben a helyzetben lenni egészen más, de sokan megtartják a becsúszott gyereket akkor is, ha nem ideálisak a körülmények. Mivel ők nem tesznek ki ide kérdést róla, ezt nem látod.


Sokan javasolják az örökbeadást is, de főként azok, akiknek fogalmuk sincs, hogy ez mivel jár. Az abortuszt ellenzők szemében egy nagyon romantikus elképzelés megszülni és örökbeadni a gyereket, de a szülőanya szempontjából ez nem említhető egy lapon az abortusszal, és nem lehet annak alternatívája. Így ésszerű, hogy ha már megtörtént a baj, a többség a könnyebb megoldást javasolja.



A válasz 85%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 87%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/14Időpont febr. 15. 10:10 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Na igen, ha már abortusz/örökbefogadás, ott is az abortusz a kisebbik rossz. Nagyon megható külső szemlélőként, hogy a gyerek egy boldog családba kerül, de igazából a gyerek és az anya is szenved, ebben a helyzetben.


Ismerek 2 örökbefogadott ma már felnőttet, 30, 35 évesek, de a mai napig marcangolják önmagukat, hogy nem kellettek a szülőanyjuknak, ők milyen rosszak emiatt. Persze hálásak amiatt, hogy az örökbefogadó szüleik tisztességesen felnevelték, de üresek belül, mert a vér az vér, akármilyen is. Sosem lesznek teljesen boldogok.


Szóval, ha sorrendet kéne állítani a legkisebb rossztól a legnagyobbig, akkor:


Abortusz

Örökbeadás

Rossz körülmények közé szülni.



A válasz 72%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/14Időpont febr. 15. 10:19 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Ki mondta hogy "halál természetes"??

De ha egyszer valaki leírja, hogy pl hogy terhes de a pasija lelépett, egyedül nem bírná vagy nincs meg az anyagi helyzetük vagy a szülőknel laknak és egyetemisták, 0 bevétellel, szerinted mégis mit kéne tanácsolni?? Persze nyugodtan szülj a semmire..? Vagy ha védekezés mellett vagy nélküle, ez már utólag mindegy, lett terhes és egyáltalán nem akar gyereket? Az a megoldás, ha rákényszeríted? Hát nem, ilyenkor a legkisebb rossz igen is az abortusz. Az örökbeadást hagyjuk, annyira abszurd valakinek akinek pl egyetlen porcikája sem vágyik gyerekre, azt javasolni hogy hordjon ki 9 hónapon át egy terhességet annak minden kellemetlenségevel, majd iszonyatos fájdalmak kötött szülje meg, kockáztatva a saját testi épségét, hogy arra szavak nincsenek. Arról nem beszélve, hogy a környezete lazán megvetné az ilyen nőt. Ráadásul kiesne a munkából is stb.

Sok ember inkább választja az abot, semmint az örökbeadást, mert inkább el azzal a tudattal, hogy abortáltarott egy fejletlen embriót, semmint azzal hogy valahol van egy gyereke a világban, akiről semmit nem tud.

Én pl ha védekezés mellett teherbe esnek, egy percig nem gondolnék azon, hogy elmenjek abortuszra, ugyanis nem akarok gyereket és nem fogom tönkre vágni az egyetlen életemet, csak mert más szerint úgy lenne helyes, ennyi.



A válasz 77%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 78%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/14Időpont febr. 15. 12:11 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Ezek szerint soha nem voltál még olyan helyzetben, hogy teherbe estél, pedig roh*dtul nem vártál erre a "csodára". Na én ebben a helyzetben vagyok jelenleg, minden percet utálok, és alig várom, hogy meglegyen a műtét, és kiszedjék belőlem. Nem halál nyugodtan megyek, hanem számolom a napokat, hogy mikor lesz vége ennek a rémálomnak.

A válasz 68%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 66%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/14Időpont febr. 15. 15:21 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szia. Nekem volt abortuszom, leírom a történetem. Világ életemben nagyon tudatosan éltem a szexuális életem (már a kezdetektől, értsd úgy, még annyit sem "engedtem meg" a komoly párkapcsolatomban, hogy "csak egy lökést"), nagyon rendszeresen jártam nőgyógyászhoz, még a fogamzásgátlót is elleneztem, mert, hogy az is gyógyszer, nagyon tudatosan készültem a gyermekvállalásra. Aztán férjhez mentem, a férjem már nagyon szeretett volna gyereket, én még egy ideig nem, majd egyik pillanatról a másikra meggondoltam magam. (értsd úgy, hogy szó szerint egyik nap még nem akartam, másik nap pedig már igen-vagyis azt gondoltam, hogy igen). Pont akkor volt peteérésem és terhes is lettem. És ez után jött amit soha nem gondoltam volna... Foggal-körömmel harcoltam a baba ellen, olyan szintű pánik és depresszió tört rám, hogy azt az ellenségemnek sem kívánom, a poklol poklát éltem meg lelkileg, egyszerűen nem akartam a babát. Vártunk heteket, hogy ez majd elmúlik, de nem múlt... Se nappalom, se éjszakám nem volt, legszívesebben öngyilkos lettem volna, megszüntem létezni, annyira depressziós lettem, borzasztóan éreztem magam, hogy ilyen helyzetbe kerültem, hogy nem tudok örülni, ÉÉN, aki annyira felelősségteljes voltam egész életemben. Nagyon-nagyon hosszas gondolkodás után úgy döntöttünk a férjemmel, hogy nem tartjuk meg a babát, egyszerűen annyira mélyen voltam, hogy ez nem tarthatott tovább. A műtét előtti nap nem aludtam szó szerint egy percet sem, nem ettem előtte napokig, ki se tudtam mozdulni a szobából. Megtörtént a műtét, utána hetekig gyászoltam a babát és elképesztő bűntudatot éreztem, majd szépen lassan kezdtem visszatérni a "régi" önmagamhoz. Azért idézőjelesen régi, mert azóta már nem tudok ugyanaz az ember lenni, aki voltam, és úgy viszonyulni a gyerekvállaláshoz, mint az abortuszom előtt. Ekkor 22 éves voltam. Azóta eltelt 3 év, helyretettem az életem, kezeltettem magam pszichológussal, kb fél éve érzem azt, hogy talán lassan majd szeretnék gyermeket vállalni, de addig semmiképp még próbálkozni se fogunk, ameddig nem érzem azt, hogy minden, de minden vágyam egy baba (és ez az érzés nem 1 hétig tart!!).

Borzasztó hosszú a sztorim, de azért irtam le, hogy lásd, nem mindenki úgy megy az abortuszra, hogy "áhh,kikapartatom magam oszt kész", hanem néha komoly lelki problémák vannak mögötte és borzasztó, vívódó hetek döntése...



A válasz 85%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 79%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/14Időpont febr. 15. 19:56 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem, a többség nem halál nyugodtan megy, maximum az, aki fel sem fogja, mert mondjuk túl fiatal. Legtöbbször hosszas mérlegelés előzi meg a döntést és teljesen változó, hogy ki hogy éli meg. Van akit nem viselt meg a környezetemben, de náluk lett utána hamar baba, van akit nagyon, illetve ismerek olyat, akinek 18 évesen volt abortusza, nem viselte meg, de úgy alakult az élete, hogy lassan kifut az időből, pedig szeretne babát. Akkor logikus lépésnek tűnt, de ma már sajnálja. Engem az döbbent meg, hogy mennyien beszélik ezt meg egy ilyen fórumon, ahelyett hogy hazamennének és a párjukkal/szeretőjükkel/barátaikkal/testvéreikkel/szüleikkel beszélnék ezt meg, ilyen sok magányos ember lenne?

A válasz 18%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 49%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/14Időpont febr. 15. 20:31 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Ilyen esetbe ti elmennétek abortuszra?
Elmenjek az abortuszra?
Van olyan, aki megbánta, hogy megtartotta a babát és nem ment el abortuszra?
Lehetséges e más kórházba abortuszra menni? Én nem Magyarországi vagyok viszont több okból sem adott a jelenlegi helyemen.
Ha egyszer nem mentem el az abortusz időpontra de még 12 héten belül vagyok elmehetek ugyan abba a kórházba kérni egy időpontot abortuszra?
Valaki aki csak szoptatott, de abortuszra kell menjen, az hogy oldotta meg?

Kérdések a Gyerekvállalás, nevelés rovatbólKérdések a Terhesség megszakítása rovatból








Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!