Hogy feledjem el az elso vetelest azert hogy ez a terhesseg stresszmentes legyen?

Szerintem aki egyszer már elvetélt az úgyis aggódni fog. Még azok is szoktak aggódni akik sose vetéltek el. Teljesen akkor fogsz lehet csak megnyugodni ha megszületett.

Mi lombikozunk ráadásul, még az is megnehezíti, hogy csak orvosi segítséggel sikerülhet. Nekem tavasszal volt vetélésem, mert leállt a szíve. Műtéttel lett vége. Ősszel a következő lombik is terhesség lett. Próbáltam nem gondolni a vetélésre, mondogattam magamnak, hogy most minden rendben lett. Nehezen tudtam erről magam is meggyőzni, mert közben barnáztam/véreztem is. Ennek is sajnos vetélés lett a vége. Azóta túl vagyunk pár vizsgálaton, talán megvan a probléma. Igazából nem tudom, hogy tudok majd pozitívan gondolkozni ezek után.

Mivel neked lassan vége az első trimeszternek akkor így már folyamatosan csökken a vetélés esélye. Erre például tudsz gondolni. Ha megtörténik a genetikai vizsgálat akkor már az is segítség lesz szerintem. Ha elkezd mozogni akkor már az is megnyugtató lesz. Így apránként mindig van mit várni, és megszületik végül a babátok.

Drukkolok nagyon, hogy minden renden legyen!

Én végig stresszes voltam. Most, a 35.héten is rettegek, hogy egyszer csak nem fog mozogni.

Szintén volt egy vetélésem.

Ezt nem lehet elfelejteni 😩

Végig paráztam. Szintén voltak rémálmaim. Minden egyes ultrahang előtt tiszta ideg voltam "felkészülve" arra h baj van.

De nem lett 🥰

Rettegek, én nem tudom teljesen elfelejteni és ezáltal stresszmentesen megélni a jelenlegi terhességem.

Egy babát veszítettünk el, a második terhességemmel pár napja töltöttem be a 12. hetet, de itt is problémák voltak barnázás/vérzés miatt. Minden egyes vizsgálat előtt borzalmasan félek, felkészülök a legrosszabbra. Nagyon nehéz, de a vizsgálatok közti időben igyekszem elterelni a gondolataim, lefoglalni magam.