25 hetes terhes vagyok, de mindig van valami amin aggódni lehet. Pl: véreredmény, lepény, koraszülés, görcsök h. nomális-e. Más is aggódik ennyire? Hogy tereli el a figyelmét vagy csak én esek túlzásba már.

Hát én például dolgoztam a 34. hétig és otthon sem álltam meg. Meg sokat kirándultunk, programokra jártunk Párommal. 39. hetet tapossuk és csak a fizikai korlátok miatt ülök már itthon a fenekemen meg készülünk a nagy pillanatra már lelkileg is.

Azzal hogy mindenre ráparázol senkinek nem lesz jobb, csak rosszabb, leginkább neked és a környezetednek.

Én még csak 16 hetes vagyok, de nálam is van mindig min aggódni. Eleinte kis vérzés, utrogestan kúra. Végre elmúlt az az időszak, erre bevérzett a méhem. Megint helyrejött a dolog, erre magas lett a vérnyomásom egy kicsit, és cukorterhelésre kellett mennem, mert a gyorsteszt nem mutatott semmi jót.

Nekem nagyon sokat segít a párom, a már anyuka barátnőim, akiknek kibeszélhetem, elsírhatom a félelmeimet. Akkor a legrosszabb, amikor frissen megvannak az eredmények. Utána csitul bennem a "baj van velem" érzés.

Irigylem az olyan kismamákat, akiknek semmi bajuk, pörgősek, tudnak dolgozni, tankönyvszerű a várandósságuk. Sajnos, nekem ezt a lapot osztották, végig kell csinálnom a kisbabánkért.

Első vagyok.

Persze, ha van gond a terhességgel, akkor megértem hogy aggódik az ember. De ha problémamentes a várandósság és "csak" az ilyenkor normálisnak mondható tünetek jelentkeznek, akkor a felesleges agyalás csak árthat.

Egyébként ezelőtt volt egy vetélésem és a 12. hétig én is stresszeltem legbelül, de próbáltam mindig lekötni magam és elhessegetni a rossz gondolatokat.

Szép Babavárást!