Hogy viselitek, ha a melóhelyen kiderül a babátok és akikkel évekig együtt dolgoztál hirtelen levegőnek néznek vagy épp ott tesznek keresztbe ahol lehet? Én nagyon nehezen. :S

Ilyet már nem először hallok! Már ezelőtt is volt régebben egy hasonló kérdés. Szerencsém van, mert az én munkahelyemen inkább velem izgultak, hogy baba legyen. Így tanácsot nem igazán tudok adni. Talán annyit, hogy ha levegőnek néznek, akkor te is tedd ezt. Nézd őket levegőnek. Az ilyen ember nem ember, aki csak azért néz át valakin, mert babát vár. Ne foglalkozz velük. A babavárás a világ egyik legszebb dolga! Élvezd és ne foglalkozz a keserű emberekkel! Minden jót!

23 hetes kismami

Engem pont akkor beszéltek ki, amikor amniocentézis után otthon maradtam másfél hétig, de a másik kolléganőm bevédett és elküldte őket ahova valók.

Szerencsére olyan a főnököm, hogy maximálisan mellettem állt.

36 hetes

Kedves utolsó! Neked is jogod lett volna kérni könnyebb melót. Ennek nem pofára kell mennie és tényleg nem szabad elítélni a kismamát, ha nem végez megterhelő munkát. Ember az, aki féltékeny egy kismamára, mert könnyebb melót kért? Amúgy nem is kellene kérni. Én állandó éjszakás voltam a tescoban. Amint kiderült a baba, azonnal nappalra raktak, nem dolgozhattam tovább éjszaka. A munkám amúgy állandó talpalással, rohangálással, emelgetéssel és hajolgatásssal járt. Szóval nem csinálhattam volna nappal se. Két dolgot ajánlottak fel. Vagy kassza, amit nem vállaltam (pl nem mondhatom a vásárlónak, hogy el kell mennem pisilni, várjon, főleg ha tömeg van), meg a vevőszolgálati pult, ahol egész nap állni kell. Kellemes lett volna a decemberi nagy hajtásban! A doki nem is engedett melózni.

Szóval kismamák! Bátran kérjetek könnyített melót, mert a munkáltatónak kötelessége biztosítani. Ha nem tud, akkor táppénz!

Sziasztok,

Nekem sincs túl jó tapasztalatom ezen a munkahelyen ezzel kapcsolatban. Amikor kiderült, hogy babát várok, mindenki nagyon ujjongott. Aztán, hogy a főnökeim kezdtek kímélni, mert amúgy nagyon stresszes a melóhely, úgy kezdtek furán viselkedni. Szinte minden , nem csak rájuk, hanem rám is kiszabott plusz munkáért, én lettem a bűnbak, mert miattam kell nekik több dolgot megcsinálni....

A régebbi, illetve idősebb kollégáim, sőt, még a férfiak is kímélnek, és nem értik a két liba ( ezt ők mondták így :D ) viselkedését. Kiveszem a munkából a részem, de mindenki tudomásul veszi, hogy kevesebbet bírok, mint eddig. Most már a két csaj viselkedése lepereg rólam, nem érdekel a magánéletük, nem kérdezem őket róla, mint az eset előtt, és én sem "fárasztom" őket a magaméval. Én rosszul érzem magam ebben a helyzetben, de ha így, hát így.