Más is elbizonytalanodik a kapcsolatában a terhesség alatt?

Szia!

Sajnos sok kapcsolat megy tönkre a trehsség alatt, vagy a pici érkezése után. Én még nem voltam babás. de a párom kapcsolata akkor ment tönkre mikor a legboldogabbnak kellett volna lenni, hisz ott volt a pici lánya. ADe már a terhesség alatt sem volt olyan a kapcsolatuk. Kihül és nem tüzesítették fel.

Én úgy gondolom, h sokat számít az, h ki mennyire figyel a másikra és az apuka mennyire tolerálja ezt a más állapotot.

Én úgy érzem, h adj még lehetőséget magatoknak, feltéve ha akarod ezt a kapcsolatot. Próbáld megszínesíteni, újra éleszteni a tüzet. ha nem megy vagy nem is akarod, akkor nicnsen értelme. Ez sejnos későbbiekben veszekedésekhez fog vezetni, ami nem lesz jó senkinek. Tapasztalat.

Úúúú, mintha én írtam volna ezt.Lejebb 3-4 kérdéssel én voltam aki azt írta hogy megváltoztam...

De teljesen ugyanazt érzem mint te mi is 2 éve vagyunk együtt akartuk a gyereket, azóta viszont szinte mindennaposak a viták,és baromira unom már a veszekedéseket ami többé kevésbé miattam vannak..És nekem is van egy másik ember az életemben ő volt az első szerelmem 10 éve ismerjük már egymást jóban rosszban mégsem őt választottam 2 év:( és sokat sírok amiatt hogy rosszul döntöttem, és ezt meg is mondtam a réginek aki még most is kiáll mellettem és azt akarja h én boldog legyek..szóval nekem rosszabb mert nem egy ismeretlen után vágyódom:(szóval nemtudom szar az egész várom a babát a párom is nagyon vannak boldog pillanatok, és abban bízom ha meglesz a baba akkor talán minden a régi lesz..remélem..ha lehetne talán másként döntenék..amugy nekem még van 4 hónap a szülésig..

kitartás magunknak..

Én elsőre arra gondoltam, hogy a baba miatt történt az elhidegülés. Sok férfi sajnos nemtudatosan , de így éli meg. Csökken vagy megszűnik a szexualitás, mert félnek hogy kárt tesznek. És bennük is munkálkodik az "apaság", félenek a felelősségtől, a visszacsinálhatatlantól.

Mindenképp várj a szülésig, a pici sokmindent meg fog változtatni, ha karjaitokban tartjátok majd.

De ha akkor sem működik, és nem vagytok boldogok én amondó vagyok jobb külön, mint egy rossz kapcsolatban.

De addig próbáljatok a helyzetből a lehető legtöbbet kihozni. Nézzegessetek régi fényképeket, filmeket, emlékezzetek nyaralásokra, ez feleleveníti a jó érzéseket.-)

Nem akarlak elkeseríteni, de mi szét is mentünk a terhességem alatt, és azóta sem rendeződött a viszonyunk. Amíg nem voltam terhes, addig jól megvoltunk, nem volt semmi baj. Aztán amikor terhes lettem és nem lehetett már visszacsinálni a dolgokat, akkor az egész kapcsolat egy rémálom volt. A párom mindenáron valami idealizált családmodellt akart felépíteni, mindig mindenben a fejem fölött döntött, mivel ő a férfi a háznál. Én pedig képtelen voltam emberi hangon megbeszélni vele, hogy mi nem tetszik, mindig hiszti lett a vége. Volt egy veszekedésünk, ami egészen a tettlegességig fajult, na ott lett vége a dolognak. Most öt hónapos a fiam, az apja mindössze kétszer láttam és nagyon nem vagyunk jóban, olyan szinten, hogy még a lakcímét sem tudom kideríteni, hogy legalább a gyermekelhelyezési tárgyalásra eljöjjön.

Persze nem törvényszerű, hogy ez nálatok így alakuljon, én azt javaslom, ha kibírható a helyzet, akkor ne hozz elhamarkodott döntést, amíg meg nem lesz a baba és bele nem rázódtok az új életvitelbe. Majd ha már kb. 3 hónapos a baba (kb. annyi idő kell, mire hárman összeszoktok, erről számolnak be a legtöbben), akkor gondold át, hogy mit érzel, és úgy dötns.

Szia!

Szerintem mindenképp várd meg a baba megszületése után azt az időszakot, amikor már úgyérzed, hogy helyreálltak a dolgok, lecsitultak a hormonok....stb. Utána nézzétek meg hogy bírjátok. De azért azt elmondom hogy ha egy kapcsolat rossz, akkor azt a gyerek nem fogja jobbá tenni, közelebb hozni az embereket, sőt. A napi "problémák" még azt a kis szikrát is kiölik. Viszont ha alapvetően jó a kapcsoat, akkor képesek az emberek kitartani egymás mellett (mármint nem kényszerűségből), sőt vannak akiknél mégjobban elmélyül. Én amióta babát várok mégjobban szeretem a páromat. Most sem érzem magam kevésbé nőnek mellette, és ő most is ugyanúgy szépnek tart, pedig hát 35 hetesen már igencsak be szokott néha dagadni a lábam, és a hasam sem éppen kicsi. Tehát nem ettől függ a dolog, de ezt gondolom te is tudod. Mindenesetre sok sikert kívánok nektek, hogy meg tudjátok hozni majd a helyes döntést!

35 hetes kismami

Basszus csajok, csakhogy ellenpélda is legyen:

_Nagyon sajnálom azokat akiknek pont a terhesség alatt megy tönkre a kapcsolata, de ha ebben a boldog várási időszakban nemhogy javul, hanem rosszabodik az egész akkor ott tényleg gond lehet.Nekem egyre jobb és jobb a párkapcsolatom, de lehet, hogy azért mert nagyon nehezen jött össze a baba, és a párom annyira édes ahogy félt minket, hogy már már túlzásba esik.Szerintem egy terhes nő nem élhet csak a párja mellett mert akkor elmegy amellett a sok gyönyörű apró boldogságos pillanat mellett amit ez okoz.Fogja a pocakomat, hogy mikor rug, az alap az anya- apa már szinte így hívjuk egymást, egyszerűen minden tökéletes.....Remélem rosszat tettem ezzel a hozzászólásommal, de mindenképpen beszélj vele, hogy neked igenis több figyelemre van szükséged mint eddig.Sokkal többre! Talán jobb lesz minden.Egy kalappal hozzá, és boldog babavárást.

Szerintem mindenképp várd meg a szülést. A férfiaknál is érthető hogy valamilyen szinten megváltoznak ilyenkor hisz bennük a tudat, hogy úúúúr isten, nem sokára apa leszek és ez aggaszthatja. Általában ez szülés után megváltozik, hisz ott a pici akiért majd aggódik és minden percet vele akar tölteni.

Nálad szerintem a más férfi után való vágyakozódás pedig azért lehet mert keveset foglalkozik veled a párod, és úgy érzed másra van szükséged. No meg tombolnak benned a hormonok is. Próbáljatok meg eljárni moziba vagy csak néha valahova vacsorázni. Több időt együtt tölteni.

Szia!

Hát nem tudom hogy hormonok csinálják e ezt vagy nem de szerintem ezek nem normális gondolatok. Valamit kezelni kellene mert ha akartátok a babát akkor nem lehettetek rossz kapcsolatban és te lehet hogy csk most érzed ezt így hogy másra vágysz mert biztosan többet gondolkozol és nem tudod magadat úgy lefoglalni vagy lehet már nem is jársz dolozni és unatkozól és így a párodat hibáztatod hogy elhanyagól téged pedig nem. Csak ezek a hormonok meg a hisztis időszakok ezek ilyenek. Sőt vannak olyanok is akik eníhén depressziósak lesznek a terhesség alatt. Én mindenesetre azt ajánlom neked hogy várj amíg a baba megszületik és melásd minden helyre fog állni és akkor meg bánni fogod hogy hogy mertél ilyet feltételezni. Sőt az sem ártana ha apárodnak elmondanád hogy szeretet hiányod van,hidd el nekik sem könnyű lehet ők is ugyan így élik meg ezt az időszakot. Sőt még nekik el kell viselniük a mi hisztériánkat. tehát fel a fejjel és semmi rossz gondolat:-)

jó babavárást!

33 hetes kismama