Krónikus csípőfájdalom: nagyon kétségbe vagyok esve és senki nem segít, csak leráznak. Valakinek van tapasztalata?

Ortopedia? Szerintem azzal tobbre mesz, mert ok majd el tudnak iranyitani barhova.

Amugy 31 hetes leszwk es ejjelente pokoli csipofajdalmakra ebredek, biztos tágulok...en nekem mondjuk mas tenyezo miatt, de csaszarom lesz, es nem banom.

Pedig szerintem jobb egy injekció, mint egy folyamatos gyulladás, aminek így szövődményei is lehetnek.

Nekem gerincsérvem és elég durva csontritkulásom lett, szóval átérzem - azt is, hogy milyen, ha a környezet nem látja rajtad és azt hiszi, csak lustaságból pihengetsz és várod a kiszolgálást. Ha az egyik doki nem volt jó, menj másikhoz - ez is tapasztalat.

Azért mert valaki ismerősének ismerősének is fájt a csípője és belerokkant a szülésbe, nem biztos, hogy neked ugyanaz a bajod és ugyanígy végződik. Jó dolog a császár, de ne éld bele magad, hogy neked az a megoldás, amíg nem tudod, mi a bajod és annak is van kockázata (nekem spec. mélyvénás trombózisom lett, pedig nincs is rá hajlamom, csak ugye valszeg még terhesen nem mozogtam eleget és ennyi miatt nem adtak vérhigítót... utána persze adtak, attól lett a csontritkulás...). Ha találsz egy jó dokit (reuma, ortopéd, sztk, magán...) kérdezd meg erről is, ha igent mond, akkor meg lesz máris szakírásos papírod, amivel bármelyik nőgyógyász megcsászároz, még ha ügyeleteshez is kerülnél.

Nem akarlak megijeszteni, de ez nagyon porckorong-eredetű fájdalom, ami erősödik, hiszen másképpen és jobban terhelődik a gerinced a terhességgel.

Viszont: ne hergeld magad hülyeségekbe! Ha esélyes, hogy kiszűrődjön a porckorong az erőlködés miatt, akkor NE szülj vaginálisan, hanem császárral!

És ne, ismétlem, NE hergeld magad! A gyerek azért úszik a szomorúságodban, mert hergeled magad valami miatt, aminek semmi értelme nincsen.

Szüld meg, így vagy úgy és legyetek egészségesek. Csak ez számít. Szülés után pedig gyógytorna, gerincre.

Velem szinte egy időben szült egy másik nő, császárral.Neki a baba nyomott valami ideget és kb a terhesség felétől már bottal kellett mennie, mert máshogy nem tudott.Ha van saját nőgyógyászod beszéld meg vele, mert nincs értelme tönkre vágni magad.

Ha egy terhesség jó és panasz mentes akkor van vidám kismama.Nekem is voltak ízületi problémáim nekem sem ment mindig a vidámság ezen ne szomorkodj.És gondolj a kicsire szeretettel ettől még, mert azt is érzi ezzel kompenzálhatod a szomorúságot.:)

Kitartás, mindjárt szülsz.