IR, terhességi diabétesz. Mennyire veszélyes? A diétának mennyi "értelme" van? (hosszú kifejtés)

Őszinte véleményeket szeretnék (itt megkapom, az tuti). Tényleg lehet, hogy én akarok magamnak nagyon bizonyítani valamit, vagy csak nyavalygok és nincs rá okom, ebben az esetben mondjátok meg, de érdekelnek a vélemények…

Az én sztorim:

Egy 8 hetes vetélésem és műtéti befejezés után mentem kivizsgálásra, inzulinrezisztencia, diéta, testmozgás, gyógyszer. Mondták, hogy ettől majd lesznek peteéréseim! Erre mondtam, hogy már most is vannak, a nőgyógyászati vizsgálatok igazolják. Na mindegy. Egyetlen nőgyógy. problémám a hosszú és kusza ciklusaim, ezt egyébként nem sikerült rendbe raknia a diétának egy év alatt. Az egyetlen, amit elértem a diétával, hogy több, mint 10 kilót fogytam. Brutálisan betartottam mindent, csak a teherbeesésem környékén „bűnöztem” párszor (milyen érdekes, hogy pont akkor sikerült…), egyébként gyakorlatilag cukor és fehérliszt mentesen tartottam egy évig, igaz, néha kevesebbet is ettem a megengedettnél, a kisétkezések néha elmaradtak. De nem bűnöztem. Holott kb. mindenki ezzel a betegséggel rengeteget szokott. Még itt a gyk.-n is folyton ilyen kommenteket látni.

Amikor teherbe estem vissza is mentem a dietetikushoz, akivel átbeszéltük, hogy bizony nem szabad kimaradni étkezésnek, és egyem meg a napi szükségletet, ezért elkezdtem így étkezni, többet enni, de továbbra is szigorúan betartva, hogy mit lehet és mit nem. 12.hét környékén a gyógyszert is el kellett hagynom. A baba tökéletesen fejlődött (a 14.héten láttuk utoljára UH-n).

A 15.héten csináltattak velem 75gr 120perces cukorterhelést, ami 10 fölötti értéket hozott. Most be vagyok paráztatva, hogy nagyon rossz, azonnal minden étkezés előtt-után mérni a vércukrot, és figyeljek oda az evésre, mert 1.csökkenteni kell az adagot, ha ilyen magas a cukor, 2.látszik valamelyik laboreredményemen, hogy gyakorlatilag éhezem, szóval egyek többet. Na most az egyek többet, de egyek kevesebbet, azt így hogy? Mitől éheznék, amikor betartom az előírtakat? Két hetem van rá, hogy jó eredményeket produkáljak, ha nem megy, jön az inzulin. Nyilván visszamegyek pár nap múlva a dietetikushoz és átbeszéljük az étrendemet, hogy azzal „csinálok-e valamit rosszul” (egy éve csinálom így, eddig nem volt bajuk az eredményekkel).

Labilis idegzetű terhesként ezzel nekem az a bajom, hogy miért kell ilyen stresszben élnem? Más kismama jókat eszik, simogatja a pocakját és tojik a világra, én meg szurkálom az ujjam és remegek a jó eredményért, az étkezésekhez van kötve az életem, amiken meg görcsölhetek, hogy mi a fenét főzzek, és hogy vajon az az egy szem cukormentes tk. keksz megdobja a cukromat? (Mert ilyenekben láttak kivetnivalót a cukornaplómban, hogy hát igen, azt a kekszet már nem kellett volna megennem, hiába úgy jön ki a szénhidrátmennyiség, sajnos nem fér bele… ilyeneket honnan kéne tudnom?) Úgyhogy stresszelek hogy mit eszem, meg mit nem eszem, meg bűntudatom van hogy állításuk szerint „éheznék”, de ugyanakkor meg felmegy a cukrom 7 körüli értékre, amitől megint kivagyok… És nem tudom összekötni, hogy mikor milyen ételektől, néha ugyanaz a kaja tök jó eredményt hoz, néha 7 körülit. Egyszerűen nem tudok kiigazodni. És érdekes, a gyümölcs és a tejtermékek sosem dobják meg a cukromat, pedig hát…

Mindeközben egy dekát nem híztam, undorítóan le vagyok fogyva, az arcom beesett, mindenki meg is jegyzi. Folyamatosan beteg vagyok, amióta teherbe estem, minden nyavalyát elkapok. Így kell éreznie magát egy kismamának? Állandó stresszben és bűntudatban, hogy eggyel több kekszet evett meg (holott az járna a szénhidrátszámlálás szerint)? Értem én, hogy egészségügyi vonzata van a rossz cukoreredménynek, de pontosan mikortól és mennyire rossz a rossz? És megéri felidegelni minket miatta ennyire?

Ha meg a terhesség miatt romlik ez a dolog, és diéta mellett is romlik, akkor meg nem mindegy, hogy piszkálnak-e vele hogy mit eszem? Akkor így is, úgy is inzulinra raknak majd, nem mindegy mit görcsölök össze-vissza hetekig, hogy jó eredményeket hozzak? És igen, nem szeretném az inzulint, tudom hogy sok kismama inzulinos lesz a terhesség végére- de nálam messze még a vége, jelenleg a 18.héttől már akarnak beállítani. Tehát nem csak „kibírom még ezt a pár hónapot”, hanem több mint a terhesség felét kell végigszurkálnom…

És most általánosságban: nem vagyok teljesen meggyőzve ezzel a betegséggel kapcsolatban, a kezelésével kapcsolatban meg pláne nem, hogy nem egy baromi jó üzleti fogás ez az egész. Csak óvatosan jegyzem meg, nem állítom ezt, nem is vagyok az a típus, aki mindenhol az összeesküvést keresi, meg oltásellenes, de egy kicsit fura nekem ez az egész. És igen, fontos az egészséges étkezés, és sajnos sok szemetet árulnak a boltban, de azért szerintem ez a diéta átesik egy kicsit a ló túloldalára azzal, hogy gyakorlatilag alig van lehetőséged a boltban vásárolni, a zöldségen, húson és tejterméken kívül maximum 1-2 dolgot tudsz még hazavinni, ami éppen az adott boltban kapható és „szabad”. Amik nyilván a legdrágább termékek. Ezen kívül meg állj egész nap a konyhában, süss és főzz. Amit nyilván valaki szeret, én rühellem. Pedig a diéta elején-közepén végig lelkes voltam, eleinte szerettem az ételeket, az életmódot, de főleg amióta terhes vagyok egyszerűen kínzás végigmennem egy szupermarketben, mert mindenre kívánós vagyok, és mindent szeretnék enni- de nem lehet. Egy csomó diétás kajától meg (kuszkusz, árpagyöngy, köles) kiver a víz és rosszul vagyok még a látványától is… nem könnyíti meg a dolgot.

Voltak olyan elvárásaim is, hogy ha egy évig diétázom (és mozgok), akkor beáll a ciklusom kevesebb napra, nem állt be. A másik reményem az volt, hogyha már nem állt be, akkor legalább biztos megelőzöm majd a terhességi diabéteszt. Na, hát ennyit erről. Mi értelme volt? Még rosszabbak most az eredményeim, mint amivel nekiindultam egy éve. És miért? Van magyarázat? Én rontottam el? Nem én rontottam el? A lényeg hogy menjek vissza jó sokszor sok pénzért a dietetikushoz, az endokrinológushoz, a laborvizsgálatokra, lehetőleg minél többször. Tök mindegy, ha nem hoz javulást semmi. Kíváncsi lennék oep-en, kórházakban ezt mennyire veszik komolyan.

Nem akarok hisztizni, bár biztos van most benne egy kalappal. Gyűlölöm, hogy egy vetélés után, eleve idegesen nem élvezhetem a jelenlegi terhességemet. Csak kíváncsi lennék, hogy más mit gondol ezekről.