35 éve vizsgáztam KRESZ-ből. Változott ez a szabály ?

35 év alatt több apró módosítás történt a KRESZ-ben, pl vasúti átjáróban már nem kell 30-ra lelassítani, ha működik a jelző berendezés, és nem jön vonat, a megengedett max sebességgel is át lehet hajtani.

Vagy, ha a"gyerekek" figyelmeztető tábla alatt távolságra vonatkozó kiegészítő tábla van, azon a távon 30 km/h a megengedett max sebesség.

Lehetne még sorolni a változásokat, de a megállni tilos régen is megállni tilos volt (forgalomból kiállni tilos), soha nem engedte a ki-be szállást sem.

Én 27 éve vizsgáztam, és rosszul emlékszel, vagy kevered a várakozni tilossal.

A megállni tilos, az egy elég egyértelmű tiltótábla.

Múlthéten pont bele futottam egy ilyenbe.

Láttam a táblát, de a rendőrt nem (belváros). Csak annyira álltam meg, hogy a párom be szálljon, de a rendőr előbb ott volt, minthogy a párom be csukta volna az ajtót.

Jó fej volt, és elengedett szóbeli figyelmeztetéssel.

Megcsalnak az emlékeid. A várakozással kevered.

A megállás meghatározása a KRESZ 1976. január 1-i hatálybalépése óta nem változott. [*¹↓]

Azt jelenti, hogy nem hogy 35 éve változatlan, hanem több mint 45 éve.

„Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.”

↑ 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (azaz, a KRESZ) III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak d)

„Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.”

↑ 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (azaz, a KRESZ) III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak d)

Azaz, a megállás legfeljebb 5 percig - nem forgalmi okból történő - egy helyben tartózkodás.

De, az időhatár túllépése esetén is megállásnak minősül, többek közt a be- és kiszálláshoz szükséges ideig.

De, ettől, megállás.

Azért kevered a várakozással, mert a megállás feltételein túli egy helyben tartózkodás a várakozás. Így, a várakozásból kivétel a megállást jelentő be- és a kiszállás időtartama is.

Egyébként, mivel belterületen volt, nem számít, hogy hányszor hány sávos főútvonal, ugyanis csak lakott területen kívül tilos főútvonalon várakozni; megállni ott is szabad.

Lakott területen, főútvonalon várakozni is szabad.

De, azon a helyen megállni tilos tábla van hatályban, mind a két forgalmi irányban. Úgyhogy igaza volt a taxisnak, ott tilos volt megállni. Márpedig, ahhoz hogy beszállhass meg kellett állnia. És a beszálláshoz való megállás is megállás, csak nem várakozás.

┌─ *¹ A Net Jogtárban, ha az első hatálybalépés óta egyetlen változtatás is történt, azt *-gal jelölik; fölé húzva az egeret, kiírja a legutóbbi változtatást beiktató jogszabályi helyet és a hatálybalépés időpontját.

Itt, a képen látszik, hogy például a megállás és várakozás meghatározását tartalmazó d) és e) pontok még sosem változtak, míg bemutatok egy változást is (i) pont): [link]

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által üzemeltetett Nemzeti Jogszabálytárban felső indexben levő kék szám jelzik, ha a megjelenés óta történt változás; rákattintva leugrik a lap alján levő listára, ahol szintén látszik, hogy mi okozta a legutóbbi módosulást. Itt is látszik, hogy a megállás és várakozás szövege sosem változott, míg pl. a mobil ráditótelefonnal kapcsolatos meghatározás i) pontja igen (416-os megjegyzés): [link]

(Pontosabban, a mobiltelefonos meghatározás változása az, hogy be lett iktatva. De, a jelölés bemutatása szempontjából mindegy; nem 1976. január 1. óta változatlanul ott lévő szöveg; míg például a megállás és várakozás meghatározása, igen.) ─┘

" Épp most van egy beadvány, hogy a menetiránnyal szemben is lehessen parkolni és ha elfogadják, akkor "évszázados" szabály változik meg."

Erre kíváncsi vagyok, küldhetnél egy linket.

De gyanítom, ilyen változás nem lesz a Kreszben...