Kapnak kiképzést a pilóták a lezuhanás kapcsán?!

Szimulátoron vannak olyan feladatok, amikor elvesztik az irányítást a gép felett, itt szoktak ilyet gyakorolni.

A téma engem is érdekel amúgy.

Igen, szimulálnak ilyen eseteket a kiképzés során, bár tény, hogy minden balesethez több ok , körülmény együttes fennállása vezet, azaz itt nincs olyan, hogy “benèztem a macisajtot, csatt!” Épp ezért nehéz minden lehetséges forgatókönyvet be gyakorolni.

Az utasok felè nem szokás azt kommunikálni , hogy óriási a baj, annak sok haszna nincs, mert a pánikoló tömeg a maradék túlélési esélyeket is tovább csökkenti.

Még kisgépen is van ellenőrző lista, de a nagy madarakon egészen komoly.

A nagy baj akkor van, amikor éppen emelkednek, vagy leszállnak, és alacsonyan van már a gép.

A masina egyébként repülni akar. Hacsak nem robbantják fel, akkor nem úgy zuhan, mint egy kő. A tennivalókat sokat gyakorolják szimulátorban, és van vészhelyzeti kézikönyv.

Pl. leáll az összes hajtómű. Nem pottyan le az égről, csak gyorsan süllyed. De hosszú perceket jelent ez. Van idő megnézni a listát, végig venni a lépéseket.

Arra is van útmutatás, ha az egyes lépések nem hajthatók végre.

Kis magasságon semmire nincs idő, ott csak a rutin és a szerencse ami marad.

Önmaguk életének a végére nem gondolnak, mert leköti őket a feladatok sokasága.

A felkészítés alatt már ki kellene derülni, hogy nem alkalmas a jelölt, mert nem bírja a nyomást.

Az elmúlt 100 évben talán 2 vagy 3 olyan légikatasztrófa volt, amikor a pilóták semmit nem tudtak tenni. Az összes többi esetben a kiképzésnek megfelelően megpróbálják megmenteni a gépet. Erre megvannak a megfelelő folyamatok, amiken végig kell menni. Aztán vagy sikerül vagy nem. De olyanra nem készítik fel őket, hogy csak üljenek és ne csináljanak semmit, mert olyan nincs. Ilyen helyzetben mindent meg fognak próbálni, amit lehet, hogy mentsék a gépet. A másik, hogy a pilótafülkéből nem nagyon látni hátra. Így a teljesen reménytelen helyzeteket (pl. leszakadt függőleges vezérsík, stb.) ők nem érzékelik reménytelennek, hanem a műszerek jelzései alapján próbálják visszanyerni az irányítást a gép felett.

Zuhanáskor olyan erők hatnak, amiket nem nagyon tudsz elképzelni sem. Az áldozatok például ritkán maradnak egyben becsapódás után. Ha meg nem zuhan akkorát a gép, akkor általában a tűz vagy a füst végez velük. A túlélés a szerencsén múlik. Olvasd el Vesna Vulović történetét. Vagy a Saudia Flight 163-ra keress rá, az is érdekes dolog volt. Ha érdekel a téma, Alec Joshua Ibay youtube-csatornáját nézd meg.

Egy gép, ha nem rongálódik meg, nem zuhan le csak úgy. Ha leáll a hajtómű, nagyon sok idejük van még megoldani a helyzetet.

Keress rá a neten a "Gimli Glider" kifejezésre. Gallon / liter átállás idején rosszul mondta a pilóta a tankolandó üzemanyag mennyiséget, és az óceán felett 10,000 méter magasságban kifogyott az üzemanyag. Siklórepüléssel eljutott a kb. 200 kilométerre lévő használaton kívüli katonai reptérre (a hidraulikát a gépből ilyen esetekben kiengedett légcsavar által hajtott szivattyú működtette), és olyan tökéletesen lehozta a gépet, hogy csak a nem kellő hidraulika nyomás miatt kiékelődni nem tudó első futómű rogyott be. A gép még majdnem húsz évet repült az eset után. (egy utasszállító gép siklószáma kb. annyi, vagy jobb, mint a régi magyar Góbé vitorlázógépé)

Egy repülőoktató ismerősöm addig nem engedi önállóan repülni a növendékeit, ameddig egy szándékosan kiprovokált átesés utáni dugóhúzóból ki nem tudja hozni a gépet önállóan.

"Az elmúlt 100 évben talán 2 vagy 3 olyan légikatasztrófa volt, amikor a pilóták semmit nem tudtak tenni"

aha... Te kis Andersen :D