Miért van sokáig zárva a sorompó?

Többféle rendszer volt/van a vasútnál, ami a biztosítást szolgálja. Nem mélyedek bele, nem vagyok szakértője. Csak két dologról írok: van állomásközi közlekedés. Ez azt jelenti, hogy két állomás között csak egy szerelvény lehet a pályán. Amikor a vonat kijár az állomásból, azt jelentik a következőnek.

Ekkor ott le kell zárni a sorompót. Ha a két állomás távol van egymástól, akkor ez hosszabb várakozást generál. Van térközi közlekedés is. Itt a vonalon sebességhatártól függő gyakorisággal helyezkednek el jelzők (ill. a hozzá kapcsolódó bizber). Két jelző között csak egy vonat lehet, mögötte pedig két jelző között lassú jelet kap a szerelvényt. Itt ritkább a hosszú tilos jelzés, persze csak nyílt vonalon.

Nagy forgalmú, sokvágányú állomások, pályaudvarok környékén kialakulhat hosszú tilos jelzés is.

Pl. a Nyugati pályaudvarnál van olyan átjáró, ami talán több éve nem adott még szabad jelzést.

Baromi egyszerű. Ahol nem a vonat működteti a sorompót, ott a lezárás idejét úgy számolják ki, hogy a vonat indulásának jelentésétől kell a szakaszon érvényes legmagasabb sebességet feltételezve kiszámolni, hogy mikor ér majd oda a vonat és ehhez is kell valamekkora biztonsági tartalékot adni. A vonat pedig csak a jelentés után indítható a legközelebbi állomásról.

Ha messze van az állomás, több biztonsági tartalék kell.

Ha csúszik az indulás, mert valaki még jegyet vált és kérlel a forgalmászt, akkor azt is megvàrod.

Ha van menet közben megálló, az sincs a menetidőbe beleszámolva, mert mi van, ha nem áll meg a vezér.

Ha van menet közben ideiglenes lassújel, azt sem szàmolják bele a menetidőbe.

Ha a vonat bármilyen okból nem az engedélyezett legmagasabb sebességgel halad, az is dob a menetidőn.