A Balaton északi partján lesz villamosítás valamikor?

Hogy az istennyilába lehet egy településnek ennyire gyökér neve, hogy Ukk?! 😂

Kelenföldön mikor bemondják, hogy arra megy a vonat, mindig úgy hangzik, hogy "Hukk!", mindenki azt hiszi a peronon, hogy csuklik a bemondóp*csa. 😂

Remélem nem! A 29-es drót nélkül az igazi!

Persze meg kellene csinálni, az összes állomást, a pályát, biztbert fel kellene újítani, de drót nélkül!! A nyomvonal miatt amúgy sem lehetne gyorsabbra megcsinálni.

Csak sajnos amig a lölönek vasútépítő cégei vannak, addig csak a pályákat fogják építgetni. Mozdonyokat/kocsikat meg nem vesznek, abból nem lehet eleget lop.... Van jó pálya már sokfelé, de nincs jármű amivel lehetne vonatozni.

A 29-esre hibrid járműveket kellene vásárolni, akár akkumulátoros üzeműeket is. Aztán nyáron, meg különlegesebb alkalmakkor mehetnének a nosztalgia szerelvények. Persze oda is kéne szórni kis pénzt, hogy a gőzös ne dögöljön már abba meg mire leér füredre...

#4. Csak hogy művelődj egy kicsit és ne maradj egy 7 éves gyerek szintjén:

Oklevélen először 1268-ban említik, Terra Vck néven. Később 1272-ben Possessio Vg, 1474-ben Wk, ezután pedig Uk alakban jegyezték fel.[3] A kora középkorban Uggyemerev (Ukkgyömörő) néven is összeírták.[4]

Az török kiűzéséig jelentéktelen pusztaként tartották számon. Korai birtokosa az Ukky család volt. Ukky Jánost 1625-ben küldték a Rába mellé. Az Ukkyak után a Gyömörey és a szentgyörgyi Horváth családok birtokolták. 1400 és 1700 között a népesség keveset növekedett. 1715-ben is csak két jobbágy lakott itt a családjával. Az 1830-as években lecsapolták a Bertin (vagy Bertén) tavat, aminek következtében a környék népessége ugrásszerűen megnőtt. A 19. század elején már 500-an lakták a települést. A lakosság főbb tevékenysége a földművelés és az állattenyésztés volt, ami azóta is megmaradt. Jegyzőséget 1890 környékén kapott, postahivatala is nagyjából akkor létesült.[4]

1933-tól vezetékes vízhálózattal rendelkezik, 1945 után milliókat költöttek a település korszerűsítésére. 1909-ben építették újjá a falu plébániáját, ami a 16. század során, a török hódoltság alatt pusztult el. Temploma a 18. században épült. A település már 1928-ban körorvosi és kerületi állatorvosi székhely volt. Gyógyszertára az 1929-es év során épült. 1949-ben alakult itt meg az Új Élet Termelőszövetkezet Gyömörey Sándor egykori birtokán. A termelőszövetkezet 1969-ig önállóan működött, de 1970-ben egyesült a gógánfai, majd 1983-ban a sümegi termelőszövetkezettel.[4]

A rendszerváltás óta újra körjegyzőségi székhely. 2009. január 1-jén 298, 2015. január 1-jén pedig 325 lakosa volt.[5]