A villamos (kürtölés helyett) miért csenget (vagy inkább csörömpöl / kolompol)?
Saját tippem, hogy ugye előbb jöttek a villamosok, feltalálásuk idején a hangjelző eszköz a csengettyű lehetett; aztán jöttek az autók, akkorra már kitalálták a kürtöt is – utóbbi áthatóbb hangú, feltűnőbb; de talán azért hagyták meg a villamosokon a csengőt, mert pénzszűke lehetett, majd pedig rájöttek, hogy így legalább rögtön lehet tudni, hogy kötöttpályás járgány kér magának utat.
De ez csak egy egyéni okfejtés, mások mit gondolnak vagy esetleg tudnak konkrétan a hátteréről?
válasza:A lóvasutak, később pedig a villamosok hangjelző eszköze nagyon sokáig egy teljesen manuális csengő volt: ha jól rátenyereltél, csengetett egyet-kettőt. Vészhelyzetben ez nyilván egyszerűbb volt, mint mondjuk megfújnj egy kürtöt. Az elektromos pályacsengők csak később terjedtek el, amikorra a csengetéssel már általánosan a lóvasúti és villamos kocsikat azonosították a jàrókelők és egész egyszerűen ez maradt a villamosok jelzőeszköze.
Egyébként valóban Észak-Amerikában jellemzőbb, hogy kürtöl a villamos is, míg a vonat csengetve (hagyományosan: harangozva) érkezik az átjárókhoz és állomásokra. Ezzel szemben például Nürnbergben a sétálóutcán át közlekedő buszok villamosok módjára csengetnek.
Köszönöm a válaszokat, tehát valóban történeti oka van, hogy így alakult, és a megkülönböztető jelleg miatt hagyták meg így. Hasznossága ezért tényleg megbecsülendő.
Még az is lehet, hogy ahol a dudáló villamos a megszokott, ott is jobb lenne az eddigiek miatt, csak hát ugye az átállás is okoz gondokat, akár baleseteket is. Na meg ugye ez egyfajta hagyománytisztelet is talán.
Nekem a kolompoló vonat Amerikában teljesen új információ, nehezen is tudom elképzelni, messzire hogyan szólhat olyan nagyot, mint egy légkürt. Vagy ezt csak spéci jelzésadásra használják, és közvetlen balesetveszély esetén ott is rádudál-e a mozdony a figyelmetlen közlekedőre?
Magyarországon melyik villamostípusokban volt utoljára manuális pályacsengő?
Az autókürt pedig régen tényleg fúvós légkürt volt, és csak később szólt hangszóróból? Ha igen, mikortájt történt a váltás?
válasza:Magyarorszàgon is kétféle kürt van a vonatokon (legalábbis egyes mozdonyokon biztosan),, a hangosabbat hasznàljàk távolra történő jelzésadásra, az alacsonyabb, autódudához hasonlatost pedig közelre - pl peron szélén szédelgő emberek figyelmeztetésére. Amerikában utóbbi helyett van a csengő, ami nem olyan hangos mint a kürt, de nehèz nem meghallani.
Villamosok közül a BKV tehermozdonyain és hóseprőin ma is manuális csengő van, izomból bele kell tenyerelni, ha akarsz valamit. De mintha egyes Mukikon emellett lenne elektromos síp is talán.
válasza:Villamoson eredetileg azért alkalmaztak csengőt, hogy felhívják a közlekedők figyelmét az érkezésére, nehogy valaki elé menjen és elüssék. Akkoriban a közlekedés még úgy nézett ki, hogy az emberek keresztül-kasul bolyongtak az út teljes szélességében, egymást kerülgették a gyalogosok, kerékpárosok és a lovasszekeresek (amiket később elkezdtek kiváltani az autókkal).
Ha nem tudod elképzelni mekkora káosz volt és miért volt szükség menet közben a folyamatos csengetésre, akkor nézd meg ezt a felvételt, nagyon tanulságos lesz:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q5Nur642BU
És ezek után most képzeld el, hogy milyen lehetett az a rövid átmeneti állapot, amikor tömegcikk lett az autó és hirtelen minden lótulajdonos felváltotta vele a szekerét!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!