Az orvosi egyetem elvégzése tényleg minden szabadidőt elvesz?

Ha nem akarsz csúszkálni éveket, akkor keményen le kell ülni és tanulni.

Volt egy haverom, neki fotografikus memóriája volt, így neki gyerekjáték volt az orvosi. Alig tanult délutánonként, azóta agysebész németországban.

Lakótársam lány, ő végigszenvedte az egészet. Nehezen állt neki és rengeteg idejét elvette ez a szak. Végig vergődött és bukott is sokszor, de most már szülészeten dolgozik.

Volt barátnőmmel az orvosi miatt szakítottunk, mert nyár után szinte minden idejét elvette. Nem volt időnk semmire.

Aztán másik orvosis barátnőm is volt 😃 hálisten ő már elvégezte, de nem sok ideje volt az évek alatt. Barátai se voltak túlzottan. Mindig volt egy pasija, akivel max pár közös program meg sport és ennyi.

Szóval vegyes, el lehet képzelni bármit, de biztosan nagy időelszopó dolog mert rá kell ülni a seggedre és betanulni hatalmas lexikális tudást.

Mi ketten az albérletben mérnökök voltunk, relatíve sokat tanultunk mi is, nehéz dolgokat... de nekünk erre állt rá az agyunk. Kevés lexikális tudás, és sok gyakorlati, matematikai, logikai megértős. Soha életemben nem tudnék elvégezni egy orvosi vagy jogi egyetemet emiatt.

Szóval csak tőled függ, megértős az agyad vagy alkalmas lexikális anyagok megtanulására.

Időd pedig arra van, amire csinálsz.

Ez főleg attól függ, milyen gyorsan tanulsz.

Az én nővérem jó sok évvel ezelőtt járt az orvosira, de nem úgy láttam, hogy ez minden idejét elvenné. Kórusban énekelt heti 2x, hittancsoportba járt heti egyszer, rendszeresen találkozott a fiújával, ha hétvégén otthon volt, akkor finomakat sütött. Meg persze tanult is, az orvosit akkor se lehetett csak a vizsgaidőszakokban tanulva elvégezni. Anatómiából pl. az első két éveben minden gyakorlatot egy beugró zh-val kezdtek, akinek ez nem sikerült, mehetett haza, azt a gyakorlatot elbukta. És ilyen eset erősen korlátozott számban fordulhatott elő, különben a féléves gyakorlati jegye is egyes lett, és vizsgázni se mehetett a tárgyból.

Én elméleti matematikus tanulóval jártam egyszer. Na nekik tényleg nincs szabadidejük. Több szaktársával találkoztam. Én matematika tanár vagyok, azt hittem jól ki fogunk jönni. De nem, ez egy másik univerzum, amiben élnek. Ezt komolyan mondom. Egy orvos dúskál az igazi szabadidőben, ahhoz képest amit ezek művelnek. Nem viccelek hajnali 3-kor arra lettem figyelmes, hogy mászkál. Kérdezem, miért nem alszol? Hát mert az eszébe jutott valami amíg aludt.. na mondom jól van..

Ezért is szakítottam vele, van a matematika, meg a matematika, ezt eszi ezt issza (képletesen), erről álmodik (szó szerint), ez a hobbija ez neki a kikapcsolodás, ez az élet. Ennyi. Ja és a társasági élet, hogy kvantum fizika előadás és utána egy sör mellett kibeszélni az előadást. Ez pénteki "szórakozás". Láttam a könyveit, van vagy 200.. mindből tudja fejből az összes tételt, definiciot, bizonyítást. Volt hogy azt játszottuk, hogy levettem a polcról egy könyvet és felolvastam egy definiciot, elmondta melyik könyv hanyadik oldal...

Ja és ha már orvos téma van, ez neki meg a "barátainak" is hatalmas szív fájdalma volt, hogy mennyivel többet kell küzdeni egy doktori címért, mint egy orvosnak. Mert ugye matekkal csak akkor lesz dr, ha rendesen ledoktorál. Sőt meg van adva mennyit kell publikálni.