PhD-nál ez hátrány? Doktoranduszok! Mi a véleményetek?

Az #1 válaszolóval vitatkoznék. Amit írsz, az a te területeden biztosan így van, de a társdalomtudományi és bölcsészettudományi doktori képzéseken nagyon nem ez a helyzet. Borzasztóan magas a túljelentkezés. Amikor én felvételiztem szociológia PhD-ra, akkor 42-en jelentkeztünk a 3 db (!) ösztöndíjas helyre, az önköltséges meg nem mindenkinek pálya. Egyébként oda is csak pár embert vettek fel. Baránőm filozófia PhD-ra jelentkezett ugyanebben az évben. Náluk 17 jelentkező volt a 2 db (!) ösztöndíjas helyre. Elsőre nem is vették fel. Megkörnyékezett kisebb, vidéki egyetemeket is, de azt mondták neki, hogy ott is hasonlóak a számok és mivel mindenhol a "saját" hallgatót részesítik előnyben, ezért inkább próbálja meg újra ott. Másodjára felvették őt is.

Csak hogy válaszoljak a kérdésre is, persze, minél több dolog van, amit fel tudsz mutatni, annál jobb, de nem csak ezek számítanak. Nálunk pl. elég komoly felvételi vizsga volt, egy 10 fős bizottsággal, akik egy óráig kérdezgettek, meg kb. szétszedték a beadott kutatásitervem. Magán a felvételin nem jött szóba, hogy akkor hány nyelvvizsgám van, meg hány otdk-t nyertem (egyébként egyet sem). A kutatásitervet meg a szóbeli felvételit pontozták. De nyilván doktori iskolánként eltérő, hogy mit vesznek figyelembe.

Összességében elmondható, hogy a humán PhD szakokon nagyon nagy a túljelentkezés, és ha nem akarsz fizetni a képzésért, akkor nagyon oda kell tenned magad. Fontos, hogy lássák, hogy elszánt vagy és terhelhető.

Szerintem nem gond, hogy határterületen mozogsz. Legalábbis, amit barátnőm mesélt a filozófia PhD felvételiről, ott inkább az volt a lényeg, hogy ahhoz mennyire ért, amit kutatni akar, és nem kérdeztek tőle olyat, ami tök más, mint a témája.

#2

Azért van túljelentkezés bölcsész és társadalomtudományi karon mert nem tudnak sokan mit kezdeni a diplomájukkal ezért a legtöbben próbálnak benn maradni az egyetemen, ahol legalább nettó 140-nel kezdenek. Műszaki, orvosi, természettudományi területen alig találsz PhD-ra embert, mert mind megy a versenyszférába jó pénzért dolgozni, rengetegen külföldön, de ha humán területről beszélünk jogászoknál is úgy kell fogni a PhD hallgatókat mert a diploma után szintén elmennek a versenyszférába jó pénzért. Van anglisztikás ismerősöm nettó 140 körüli összegért tanít középiskolában, utálja. Mondta, hogy jelentkezik PhD-ra ugyanennyit megkap, az egyetemen jól ellesz, publikálgat, kutatgat stb. Más bölcsész ismerősöm is van, aki PhD-ra ment hasonló okból, egyszerűen nem tud magával mit kezdeni meg a diplomájával a munkaerő-piacon.

Szerintem ez nem helyes, hogy a bölcsészek, társadalomtudományi karon lévőket ennyire nem becsülik meg a munkaerő-piacon de a PhD láz oka az, amit leírtam, nem sok más lehetőségük van sajnos ha nagyobb fizetést, elismerést szeretnének.

Nálunk (vegyészmérnöki) lehet külső konzulens, mert ha valaki választ egy olyan témát, amit a MOL-nál, TEVA-nal vagy más cégnél akar csinálni, akkor kell egy belsős és egy külsős konzulens is. Nálad nem tudom, hogy lehet-e.

Viszont az örök szabály, legalábbis tapasztalat azt mutatja, hogy egy nagyon jó témavezető sokkal többet ér egy érdekes témánál. Ha rossza a témavezetőd, semmiben nem tud/akar segíteni, vagy sosincs ott, akkor lőttek az egésznek.