Szenvedélyesen érdekel az emberi psziché, pszichológia, neurológia (nem az orvosi). Van esélyem megélni ebből?

Nagy szenvedélyem a pszichológia, mindig is pszichológus akartam lenni. Főleg a klinikai és a munka pszichológia vonzott. Nagyon sokat kutattam az egész pszichológia szak iránt, de tényleg rengeteget úgy egy évet, már mindent kívülről tudok. De végül úgy döntöttem hagyom, hiába imádom. Nagyon sok idő a tanulás, klinikai szakpszichológus képzés esetén pl 9-10 év minimum. És utána pályakezdőként ott lesz az ember a nagy semmiben, senkiként 30+ évesen. A fizetésről meg ne is beszéljünk inkább. Nemhogy egy családot, de magamat se tudnám eltartani. Nincsenek nagy igényeim, de nem egy olyan szakmát szeretnék, amivel ha elmegyek a boltba vásárolni úgy kell nézegetnem, hogy mit vegyek és mit ne vegyek meg, hogy kibírjam a hónap végéig a fizetésből. Szenvedélyből tényleg nem lehet megélni, főleg ebben az országban:D

19/F

Egy kicsit elképedtem a kérdezőn és az eddigi válaszokon is. Rosszul vannak informálva. A magánpraxist folytató pszichológusok ugyanis egyáltalán nem keresnek rosszul, különösen Budapesten nem. Először is: ahhoz, hogy valaki magánpraxisba kezdjen, elég az 3 éves alapképzés és a 2 éves mesterképzés elvégzése. Ezután szupervízorral már lehet pácienseket fogadni. Nyilván a végső cél a klinikai pszichológus szakvizsga letétele, hogy nagyobb kihívást jelentő eseteket is vállalhass, de ezt simán lehet munka mellett is csinálni. Így tehát a jövedelemszerzés nem kezdődik később, mint más diplomás pályák esetében. Budapesten egy pácienstől ma már simán el lehet kérni kezdőnként is óránként 10 ezret, így ha valaki mondjuk átlagosan napi 4 pácienst fogad havi 20 munkanapra, az 800 ezer forint havi bevételt jelent. Ebből még a páciensek fogadására használt lakás bérleti díjának és rezsijének kifizetése és az adózás után is magas jövedelem marad. Ráadásul ha összeállsz egy másik pszichológussal és ketten használtok egy két szobás lakást a páciensek fogadására, anyagila még ennél is jobban jársz. Fizetőképes kereslet pedig nagyon is létezik.

A hátulütője az ebbe való belevágásnak az, hogy pszichológusi végzettséggel elsősorban csak pszichológusi munkát tudsz végezni, jól keresni pedig igazából csak a klinikai magánpraxissal lehet. S ez egy olyan terület, amelyet szerintem az emberek viszonylag kis hányada tud tartósan, jól művelni: úgy kell tudni elviselni elég komoly lelki terheket és felelősséget nap mint nap (ld. öngyilkosjelöltek), hogy közben őszintén empatizálsz a páciensekkel. Ezt nem lehet valamilyen felvett manírral, magad köré falat húzva jól csinálni - oda kell tenned magad egész lelkeddel, egész lényeddel, s a munkanap végén mégis magad mögött kell tudnod hagyni mindazt, amit aznap végighallgattál, hogy ne nyomja rá a bélyegét a magánéletedre. Azt gondold végig, hogy erre képes leszel-e. Ha igen, mindenképp érdemes belevágnod. Ha nem, el se kezdd.