Nem tudom, hogy mihez kezdjek az életemmel, ti mit tennétek?
24 éves vagyok, és nagyon kétségbe vagyok esve. Még mindig nem tudom, merre haladjon az életem.
Tinédzserként zenész akartam lenni, aztán fotós, de a szüleim egyikkel sem támogattak igazán, mert abból nem lehet megélni stb.
Úgyhogy 19 évesen, amikor befejeztem a gimnáziumot elmentem pénzügy számvitel bsc-re, ahol idén fogok végezni, mert egyszer kibuktam, akkor passziváltattam, aztán visszamentem az egyetemre, hogy befejezzem.
Ezalatt az idő alatt lényegében mindent kipróbáltam. Voltam eladó, gyári munkás, szórólapos, takarító, pultos.
Az biztos, hogy ezután boldogan ültem vissza az iskolapadba, hiszen az egy életre megtanultam, hogy sokkal megterhelőbbek ezek a foglalkozások.
Amikor visszamentem az egyetemre, mellette rögtön gyakornoki munkát vállaltam, és mostmár 3 éve dolgozok ugyanannál a cégnél, mint pénzügyi elemző gyakornok. Nem rossz, de nincsen ilyen hú de jó érzésem.
Közben gondolkoztam, hogy elmegyek orvosira, de amellett sem tudtam igazán elköteleződni, aztán jött a pszichológia, de amikor utánanéztem rájöttem, hogy kutatónak lenni megint nem kifizetődő lenni, se itthon, se külföldön.
Egy csődtömegnek érzem magam, mert azt érzem, hogy egész életemben nem voltam soha, semmiben KIEMELKEDŐEN jó, csak ilyen átlag alatti szinten.
10 évet tanultam angolul, de ennek ellenére nem tudok angolul beszélni, most a karantén ideje alatt, skypeon tanulok egy tanárral, hogy legyen egy felsőfokúm, legalább ezt a lehetőséget szeretném megadni magamnak.
Tudom, hogy sok embernek sokkal rosszabb, és születhettem volna rosszabb helyre, és lehetne szarabb életem. De egyszerűen azt érzem, hogy mindenért annnnyira meg kell küzdenem, hogy semmit sem kapok csak úgy meg az élettől, semmit sem tesznek alám, nincsen egy anyagi támogatásom, és mentálisan sem segítenek a szülők. (anyukámmal nem tartom a kapcsolatot 10 éve, mert pszichiátriai eset, apám meg nem lát tovább a falnál, és borzasztó korlátolt)
Közben mindegyik barátom megtalálta a hivatását, mi az, amit tiszta szívből szeret, vagy szeretne csinálni, és tökre rajta vannak az úton. Ez végképp nehéz számomra, hiszen senkivel sem tudok igazán arról beszélgetni, hogy mit érzek, csak azt mondják, hogy majd jobb lesz, és kialakul.
De mostmár 24 évesen azt érzem, hogy sosem fog kialakulni. A zene meg a fotózás tökre érdekel, de egyszerűen be kell látnom, hogy nem vagyok jobb egy sima mezei énekesnél, vagy fotósnál.
Egyszerűen én szeretnél lenni a legsikeresebb valamiben, a lehető legjobb, de semmihez sincs meg a képességem, és ezért azt érzem, hogy igazából semmi értelme sincs semmibe belekezdni, mert ennyi idősen már az ember azon is kattog, hogy valamiből meg kell élni, így nem lehetek egy alsókategóriás művész 100k-ért, mert tényleg éhen halok.
Mit tegyek? Hogy találjam meg önmagamat, ha azt se tudom merre induljak?
Köszi
24/L
válasza: válasza:Fejezd be az egyetemet mindenképp. A pénzügyi elemzői hivatásban van jövő, lesz rá igény. Semmiképp ne gondold magad csődtömegnek. A csődtömeg az, aki munkakerülő és nem akar dolgozni. Rólad ez nem mondható el, és tiszteletre méltó, hogy ennyiféle munkahelyen már most helytálltál, és tényleg dolgoztál.
Azt javaslom, egyetem után néhány évet mindenképp dolgozz ebben a szakmában, hogy megismerd a szakmát főállásban is. Utána lesz még időd pályát váltani vagy rokonszakmát választani. A lényeg, mindenképp legyen néhány év tapasztalat a szakmádban, és ha elhagyod a pályát, ez alaposan indokolt legyen. Fel a fejjel, sok sikert!
válasza: válasza:Minden képen fejezd be az egyetemet a pénzügy számvitel-bsc
nagyon jó szakma és nem vagy szerencsétlen már dolgozol is gyakornokként. Szabad idődben meg hobbi szinten csináld azt amit szeretnél ami érdekel zenélj, énekelj. Biztosra veszem, hogy így ki fog alakulni és jóra fordul minden ne csüggedj.
PL: Esztergályos Cecília színész szerintem jó de a hobbija meg a szobrászkodás az neki a kikapcsolódás. Sok sikert és kitartás!
válasza:ez egy nagyon nehéz probléma és nehéz megnyugtató tanácsot adni rá. a logikus és pragmatikus tanács, hogy csináld a pénzügyet, mert jól lehet vele keresni és kényelmesen meg tudsz belőle élni akkor is, ha lélelkölő. az éneklés/fotózás sokkal kevésbé biztos megélhetés. nem lehetetlen megélni azokból sem, de nagyon nehéz és nagyon nag eltökéltség kell hozzá (és még akkor sem biztos, hogy sikerül). az éneklésről nem tudok nagy mélységben nyilatkozni, de a fotózd erősen túltelített. szinte mindenki fotózásból akar megélni és csak nagyon keveseknek sikerül is. ha nem vagy kiemelkedően jó, azon lehet javítani, de idő, pénz, akarat és kitartás kell hozzá. viszont ha kiemelkedően jó leszel sem biztos, hogy meg fogsz élni belőle, mert ez a terület nem olyan, ahol a megélhetés arányos anképességekkel. és még ha jól kereső fotós vagy, akkor sem biztos, hogy keresel annyira jól, mint egy jól fizető pénzügyes állásban. a problémák mindenhol megmaradnak, csak más okozza őket.
önmagad megtalálásában, a lelki/családi problémák megoldásában és hogy legyen kivel megbeszélned a gondjaidat, egy pszichológus elég sokat segíthet. pláne érdemes volna elmenned egyhez, ha még azt is fontolgatom, hogy pszichológiát tanulj...
Köszi a válaszokat, örülök, hogy nem csak én vagyok ilyen cipőben :)
Járok pszichológushoz is, haladunk, de lassan. Plusz van elég minden, amit fel kell oldanom az életemben, így annyira hátrakerül az, hogy mi legyen a hivatásom, de remélem oda is eljutunk :)
válasza:Ugyanígy érzek, kedves kérdező, csak én még 18 vagyok. (másik válaszoló 21,úgyhogy 3asával haladunk) 😁
Nagyon könnyen tanulok, szorgalmas vagyok, de ha nem vagyok valami mellett elköteleződve,akkor nem megyek vele semmire. És nem tudom mit akarok. Egyelőre mérnökinfó mellett állok, mivel az legalább jól keres, és van előretörési lehetőség. Pszichológus, állatorvos, gyógyszerész, gyógytornász, közgazdász, ezek mind megfordultak a fejemben, de egyiknél sincs az az érzésem, hogy na, ez lesz az. Még csak 11. - es vagyok, de már 8.-os korom óta ezen rágódok, esténként utánanézek szakmáknak, főleg gyakorikérdéseken, de nem haladok előre. Szurkolok nekünk 😊
Most vettem észre hogy rólad nem is írtam semmit, elnézést. Szerintem is fejezd mostmár be, legyen egy jó alapod, a hobbidat pedig munkaidőn kívül éldd majd meg szerintem, ha még pénzt is fogsz tudni vele keresni alkalomadtán, az még jobb. Aztán egy idő után majd eljutsz arra a szintre, hogy lesznek megrendelőid, akiknek eddig hobbiszinten ingyen vagy potom áron dolgoztál énekesként vagy fotósként, azok majd beajánlanak másoknak, és ebből is megtudsz majd élni talán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!