Hogyan szeded ki egy könyvből, hogy mire van szükséged?

Sárga kiemelő filccel azt játszom, hogy kiemelem a lényeget úgy, hogy a kiemelt részek is értelmes kerek mondatokat alkossanak (az ötletet a középiskolás történelemkönyvből vettem, amelyben a vastagítások értelmes mondatokat adnak ki). Ebben több jó dolog is van.

1. Mivel kénytelen vagy kiemelés közben gondolkodni, ezért figyelni is és koncentrálni. Ez egy alkotó tevékenység, és alkotva lehet a legjobban tanulni.

2. Másodjára olvasva csak a sárga részeket kell olvasnod, így a terjedelem lecsökken 1/5-ére, miközben a lényeget olvasod.

3. A kisárgított oldalak egyedi mintázata segíti a vizuális tanulást.

Attól függ, milyen szinten kell az anyag. Államvizsgára úgy tanultam a tételeket, hogy azokat a részeket, amiket fontosnak ítéltem, kihúztam citromsárga kiemelővel alaposan átrágva magam a szövegen, utána pedig újból elolvastam az egészet és zöld vagy pink kiemelővel áthúztam csak a kulcsszavakat, amikről eszembe jut az a szövegkörnyezet, amit a sárga jelöl. Így megkaptam az adott szöveg főbb pontjait is, amire fontos kitérni a felelet alatt.

Sokféle tanulási módszer létezik, én azt tapasztaltam, hogy információtól függ, hogy mit hogyan érdemes tanulni. Máshogy tanulok definíciókat, mint folyó szöveget, máshogy tanultam meg a statisztikát, mint egy humán tárgyat, stb

:)

Én először ceruzával szoktam aláhúzni lényeget.

Másodszori olvasatra ennek az aláhúzott résznek a lényegét húzom ki kiemelővel is.

Gyilkosok! Megölitek a könyvet! Másnak nem lesz alkalmas a tanulásra.

A tapasztalatom az - mérnök-fizikus képzés -, hogy az aláhúzós kiemelős emberek a legkevésbé intelligensek (jellemzően, de nem kivétel nélkül).

Akkor jársz el a legjobban (megértés, tartó tudás), ha elolvasod az anyagot többször, és az anyagot kijegyzeteled. Egy 5-15 soros bekezdés szinte mindig besűríthető egy mondatba (<= 20 szó, de inkább csak 10). Maximum 2-be. Ugyancsak egy ekkora bekezdésben nem szabadna 1 (de legfeljebb 2) db 4 szavas mondattöredéknél többet aláhúzni. A legjobb, ha semmit sem, hanem jegyzetelsz. Ezek a kijegyzetelt mondatok alkotják azokat a „címeket”, amik köré a saját szavaiddal megfogalmazva elmondod az anyagot fejben, vagy hangosan.

Érdemes a vázlatodat akár rajz formájában is elkészíteni, mert ahogyan az anyag felmondása (visszaadása) másképpen stimulálja (és jobban is) az agyat, úgy a rajz is. A rajzolás közben amúgy is önkéntelenül pörög az ember fejében az anyag, így szinte egy filmként lepörög a tananyag. A rajz és a „címek” együtt alkotják a jegyzetet, ami 1. mélyebb megértés ad (hiszen már egyszer, magadnak, úgy igazán vissza kellett adni az anyagot), 2. tartósabb a tudás megmaradása, 3. a jegyzetből gyorsabban vissza tudod idézni, amikor kell, mintha a könyvet vennéd elő.

#6 Egyrészt, anyagfüggő. Másrészt rettenetesen időigényes, amit mondasz és nem is tekinthető "a legjobb módszernek" (tekintve, hogy nincs ilyen mert ez sok dologtól függ), egyébként ezt nem lehet eljátszani 400 oldalas anyagokkal, könyvekkel tapasztalataim szerint. Illetve, nem érdemes, ha még abban az évben le szeretne vizsgázni az illető. Harmadrészt elhiszem, hogy mérnöki képzésen nem sok szöveggel találkozol, főleg nem olyanokkal, amelyeknek a terjedelme magy és nem az információsűrüsége, így nincs benne nagy rutinod, hogy hogyan kell tanulni nagyterjedelmű elméleti anyagot. Viszont attól még nem kell hülyeséget mondani az intelligenciáról és ilyen módon degradálni valakit. A tanulási stílus sokkal inkább a kognitív stílussal van összefüggésben, ez pedig egyes kutatások szerint meghatároz egyfajta preferenciát azzal kapcsolatban is, hogy az illető mit tanul szívesen és könnyen. Az intelligenciával nem mutat összefüggéseket, az egy kicsit más természetű, például szemben a tanulási/olvasási hatékonysággal, egy állandó hányados, ami gyerekkortól kezdve alig változik. A információ manipulálása, szintézise és az új ismeretek összekapcsolása a korábbi tudással valóban, intelligenciafüggő. A tanulási sebesség is ide köthető. Az információszerzés módja ebben a formában viszont nem teljesen minősül annak. Például az aspergeresek (IQ jellemzően 140 fölött) gyakran ránézésre tanulnak. Nem ábrázgatnak és nem szórakoznak aláhúzásokkal. Tény, másban (kommunikációban például) rosszul teljesítenek, de ez pont az erősségük. Értelemszerűen, nem attól leszel intelligensebb, hogy mennyire aprólékos módszerekkel szeded szét és dolgozod fel az anyagot. A módszer bizonyos esetekben hatékony, másban nem, ennyi.

Pechedre pont ebben a témában írtam a szakolgozatom... :)

"Gyilkosok! Megölitek a könyvet! Másnak nem lesz alkalmas a tanulásra." - ha így is van, NEKED mi közöd hozzá? Lehet, hogy el sem akarja adni.

Én amúgy mindig fénymásolatokon jegyzetelek; egy csomó régi könyv már nem is érhető el (antikváriumban sem), a fényes papírokon nem fog jól a ceruza.

(4-es voltam)

"Akkor jársz el a legjobban (megértés, tartó tudás), ha elolvasod az anyagot többször, és az anyagot kijegyzeteled."

Barátom te életedben nem jártál egyetemre, vagy csak valamilyen büfé ruhatár szakra. Rendes egyetemen nincs idő erre a pöszmötölésre.