Hogy írjátok a szakdolgozat elméleti részét?

Igen, ez a lényege, hogy az olvasott anyagot értelmezed, feldolgozod, és kifejted, hogy miért is volt lényeges a témád szempontjából.

Én annak idején nem idéztem túl sokat, és hosszan, nehogy abba kössenek bele. A forrás megjelölés nekünk lábjegyzetbe ment. Mit írnak nektek a szakdolgozati követelmények között erről?

Érdemes lefuttatni egy plágium ellenőrzésen is még beadás előtt.

Nem vagyok még profi kutató, de valamiért a szakirodalmi bevezetéseimet mindig a munkáim erősségeként említették meg, így le merem írni az én bevált módszerem.

A témából elindulok és Google scholarral elkezdek keresni. Általában az első oldal találatai relevánsak, de van, hogy lapozok tovább és mindent, aminek passzol a címe a témához, berakok könyvjelzőnek. Rákeresek más kapcsolódó kulcsszavakra is, és azokból is elmentem a legrelevánsabbakat, így lesz kb 40-60 publikációm. Ezeknek elolvasgatom csak az abstractját, abból nagyjából tudom, hogy tényleg releváns a témához, vagy nem az, amit keresek. Így megmarad nagyjából a fele-háromnegyede. Itt már csináltam egy táblázatot, amiben benne van a cikkekhez vezető link és mellette pár mondat, ami miatt fontos lehet, illetve a dokumentum aljára az APA-hivatkozásaikat bemásoltam (itt majd jelölgetem, hogy mi lett már felhasználva a szövegben). Ezeket a cikkeket sorban megnyitom doi alapján sci-hub segítségével, vagy ha elérhető, simán letöltöm őket. Azokat veszem előre, ami a leginkább illik a képbe. Mivel természettudományi szakokon tanultam, ezek általában kutatások eredményei, ahol valami hasonlót vizsgáltak, mint amit én is. Mégjobb, ha review-t találok, ahol az aktuális trendeket is szépen leírják, hogy legyen egy általános képem a szakterület jelenlegi állásáról. A leginkább témába illő cikkekből jellemzően 4-8 szokott lenni, ezeknek a cikkeknek a hivatkozásai is értékesek lehetnek, ha kell még releváns szakirodalom. Ezeket teljesen lefordítom, viszonylag részletes magyar átiratot készítek. A többi cikkben már csak azt keresem, amit ehhez hozzá tudok adni, jellemzően pár mondat, maximum fél oldal. Ami érdekes, ott elolvasom a módszertant, a többinél nem fontos, elég a bevezető és a discussion általában. Ha ezek megvannak, akkor szoktam post-itekkel összerakni a témát (felírom röviden, hogy mit kell kihúznom az adott cikkekből és mire jó nekem az épp, illetve odaírom azt is, hogy hogyan kell lehivatkoznom szövegközben, hogy ezzel már ne kelljen szórakozni), vizuális típus vagyok, ebből már látom, hogy miből mibe kell átvezetnem a témát és hogy illik szépen össze. Ahol nem teljesen értem, hogy hogy lenne kerek és érthető a történet, oda még keresek szakirodalmat (például ha nem értem egy folyamat hatásmechanizmusát és nem tudom megindokolni, hogy abból miért következik egy másik állítás). Itt már csak a bevezetők számítanak jellemzően, mikor ezeket keresem.

Aztán ezt az egészet szépen sorjában leírom "élesben", kifejtve a korábbi fordítások alapján mindegyik irodalmat. Mivel én empirikus kutatásokat végeztem minden ilyen alkalommal, ezért ezekből következnek még a hipotézisek és a kísérleti design konkrétumai, illetve majd ezekre reflektálok a saját eredményeimmel, de neked nem tudom, mi szükséges.

Maszatolós munka, de szerintem érdemes előre elvégezni a kutakodást, az összegzést és a fordítást, hogy lendületesen lehessen írni és ne szakítsd meg a gondolatmeneted. Mivel ez jellemzően több napos, hetes munka, fontos, hogy könnyen fel tudd venni a fonalat, nekem pedig ez így volt a legkönnyebb. A szakirodalomkeresős-jegyzetelős rész általában bárhova beilleszthető a napodban, ahol épp van 15 perced, így kvázi észrevétlenül lehet haladni vele. Írni meg már könnyű úgy, hogy megvan a koncepció és kiművelted magad.