Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Egyéb kérdések » Hogy lehet ekkora különbség...

Hogy lehet ekkora különbség jogász szakok közt egyetemeken?

Figyelt kérdés

Most nevek említését mellőzve. Egyik egyetemen pl. Római jogból az aláíráshoz is olyan kemény zh-t kell írni, hogy sokan ott elhasalnak, ráadásul valahol pontlevonásos is. Ezen túl 150 beugró kérdés vizsgán, meg 50 tétel. Ha a beugró nincs meg, nincs is tételhúzás.


Másik egyetem meg alanyi jogon megadja az aláírást azzal, hogy felvetted a tárgyat. Nincsenek beugrók, és nincs 50 tétel, csak vagy 35.


Szóval ugyanazt a dr.-t kapják a nevük elé, csak az egyik megszenvedett érte, és vért izzadt, a másik meg egy sokkal hallgatóbarátabb rendszerben megcsinálta. Ez miért van? Miért nem egységes a rendszer? Ráadásul jogászoknál még csak nem is nézik le az egyetemeket, meg ugyanúgy betölthet pozíciókat, mindegy hol végzett.



2023. máj. 25. 06:57
 1/9 anonim ***** válasza:
85%
Nagyon sokat számít a diákanyag. A legjobb diákok köztudottan az eltére, esetleg pázmányra mennek, őket végtelenül lehet szivatni. A gyengébb egyetemeken gyengébb diákok vannak, ott ezért nem cél a vérontás.
2023. máj. 25. 07:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
100%
Bármilyen szak elindítását és a szak oktatásának folytatását bármilyen hazai egyetemen a Magyar Akkreditációs Bizottság ajánlása alapján engedélyeznek. Az elbírálásnál a mintatanterv tárgyai és tematikái, a tárgyi feltételek, valamint az oktatói állomány minősége számít. Ha ez a három rendben van, a szakindítást engedélyezik. Az, hogy a vizsgáztatás mennyire kemény, egyszerűen nem szempont. Emiatt van az, hogy ugyanazon nevű képzettség mögött egyetemenként gyakran jelentősen eltérő mértékű beletett energia és eltérő mélységű tudás van. A fennálló szakindítási rendszer megváltoztatására én nem sok esélyt látok, bele kell nyugodni, hogy ez van, ha igazságtalannak is tűnik az egész.
2023. máj. 25. 07:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
65%

Bocsi, de te ezeket honnan tudod? Jártál két egyetemen is jogász szakra? Vagy két barátod van 1-1 egyetemen, és ők meséltèk? Nem kötekedèsből.

Én direkt ezért megyek kis egyetemre egyébként. Ha az ember tudja ezeket, akkor érdemes neki kedvezőbben választania.

2023. máj. 25. 07:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:
Már ne haragudj utolsó, mai világban nem olyan nagy dolog ezeket tudni. Eleve van olyan hallgató, aki kibukik az egyik jogi karról, átmegy a másikra, és ott elvégzi, és tapasztalja is, hogy milyen, és elmeséli, másrészt meg a tematikát minden egyetemen meg lehet nézni honlapon, és ott is össze tudod hasonlítani, ott írja, hogy egyik kér zh-kat, meg 60%-tól kettes, másik meg megadja simán, és 50%-tól kettes. Összevethetsz te is bármikor két hivatalos tematikát. Ehhez nem kell nagy képesség.
2023. máj. 25. 08:05
 5/9 anonim ***** válasza:
100%
#4: Sajnos még ha a mintatantervek és a tematikák közelítőleg egyeznek, az sem jelent semmit. (Ha egy egyetem újonnan el akar indítani egy szakot, legjobban teszi, ha olyan mintatantervet és tematikákat állít össze, amelyek nagyon hasonlítanak egy másik egyetem már engedélyezett képzéséhez, mert ez esetben szinte garantált, hogy a szakindítást engedélyezik.) Adott tematika esetén teljesen az oktatón múlik, hogy a tematika egyes pontjait milyen mélységben tanítja meg, és milyen szigorral kéri számon. Ez az, amit senki nem ellenőriz, senki nem vesz figyelembe. A gyengébb színvonalú helyeken az oktatóknak az a jól felfogott érdekük, hogy kevés hallgató bukjon ki, mert ha emiatt tartósan nincs elég bevétel, akkor az intézmény vezetése takarékosságból esetleg kevesebb oktatói státuszt fog fenntartani, magyarán lesz, aki elveszti az állását. Ezt könnyen meg lehet tenni, ugyanis az oktatóknak általában 4 éves szerződéseik vannak, amelyeket lejárat esetén egyszerűen indoklás nélkül nem hosszabbítanak meg, a státuszt pedig elveszik az adott tanszéktől. S ilyen állásvesztés esetén egyáltalán nem garantált, hogy az illető oktató rövid időn belül talál másikat, különösen nem a lakhelyéhez közel. Az efféle egzisztenciális félelem sok oktatót a követelmények lazítására késztet. Régebben a felsőoktatásban oktattam, onnan tudom mindezt.
2023. máj. 25. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
#5 Mintha én írtam volna a soraidat. Tökéletesen ugyanezt tapasztaltam oktatóként.
2023. máj. 25. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
100%

#5. Nagyon pöpec válasz, köszi!


Kérdező, egyébként például az ELTE-n is jelentős különbség tud lenni szemináriumon ugyanazon a tárgyon. Például a Római jogon is van olyan oktató, aki minden héten ZH-t írat, meg van olyan is, aki egyet a félév végén, ami amúgy sem túl nehéz. A hallgatók részéről ezek ismertek is, a tárgyfelvételnél szempont is lehet, hogy ki mit preferál (mondjuk ez az első éves tárgyakra és így a Rómára pont nem igaz, mert ekkor még véletlenszerűen szétdobálják a hallgatókat, de a későbbi félévekben már igaz).

2023. máj. 25. 16:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Nem jobb az hogy lehet választani, mennyire szeretnél nehéz képzést végezni? Ingyen nem adják sehol se a jogi diplomát, de azért ne is kelljen mindenkinek belepusztulnia, ha nem akar. Meg senki se lesz jobb szakember attól hogy egyetemen kipréseltek belőle mindent.
2023. máj. 28. 03:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:

Nos, nem értem, mit nem értetek?

Ez a különbség nem csak a jogon, de mindenütt megvan, és nem csak nálunk, külföldön is.

Ezért vannak rangsorolva az egyetemek. Sok szempont mellett az egyik legfontosabb, hogy mennyire erős képzést nyújtanak.

Lehet, hogy nálunk még nem annyira, de külföldön a munkaadók sokszor nagyon is megnézik, hol végzett az illető, jobb állásokra csak jobb egyetemekről lehet bejutni.


Én mostanában kezdek rájönni, hogy a nagy amerikai meg angol elit egyetemekre tudnak bejutni azok a diákok, akik valóban egyetemre valók, és a többire meg a maradék, akik nem is voltak annyira jó tanulók, meg szorgalmasak, de egyetemre/főiskolára mennek, mert ez szinte már elvárás.

Nálunk ez az utóbbi pár évtizedben jött divatba. Sokáig nem értettem, hogy lehet, hogy sok helyütt kb tízszeres létszámmal indulnak a szakok, mint 20-30 éve, újabb és újabb főiskolák, egyetemek nyitnak, pedig a gyerekek semmivel sem okosabbak. Ezzel így automatikusan együtt jár a színvonal csökkenése.

Félreértés ne essék, jó, hogy a fiatalok továbbtanulnak, mert műveltebbek lesznek, tájékozottabbak, szélesebb látókörűek, de valójában ezek a diplomák már közel sem érnek annyit, mint a régiek.

2023. jún. 20. 20:11
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!