Támogatnád a tankötelezettség eltörlését?

> Nem az állam neveli a gyereket a szülők helyett.

Mivel társadalomban élünk, a társadalom tagjainak a tudása nem csak magánügy, de közérdek is, így joggal lép fel az állam szabályozó szerepben.

> Nem kell adóforintokat fizetni rá.

Az államnak pont az a legfontosabb szerepe, hogy az, ami piaci alapon nem kifizetődő, de mégis közérdek fűződik hozzá, ott az adott feladatot az állam elvégezze és erre adó formájában megteremtse az anyagi forrást.

> Csökkenti a munkaerőhiányt és növeli a GDP-t a fiatalok munkába állásával.

Nagyjából abban az évben, amikor a tankötelezettséget eltörölnék. A munkaerőhiány nem olyan nagy, és kimondottan jól képzett munkaerőből van leginkább hiány. A GDP-t meg aligha 8 osztályt, vagy még annyit sem végzettek fogják feljebb tornázni. Azért legalább egy szakma kellene, hogy valaki értékteremtő munkát tudjon végezni.

Mi a jobb? Tanulni még 8 évig, elkárolva azt, hogy addig nem keres valaki pénzt, sőt még költségei is vannak a tanulmányainak, de utána mondjuk keres mai értéken számítva 500 000 Ft-ot havonta? Vagy az a jobb, ha ebben a 8 évben is dolgozik, de ebben a 8 évben, meg úgy élete végéig a minimálbért viszi haza?

> Aki akar tanulni az tanulhat

Csak hát pont ez az, ami nem valósul meg. Pl. kedvesem édesanyjának az elemi iskolát járta ki. Esze van, tovább tanulni tudott volna. Csak hát a szülei „látom nincs jobb dolgod” alapon kiverték a kezéből a könyvet, ha olvasni akart, és amint lehet elküldték dolgozni. Az, hogy az oktatás ingyenes, és van tankötelezettség, pont azt igyekszik szavatolni, hogy ne anyagi helyzet, meg a szülők csőlátása döntse el, hogy ki milyen tudásra tegyen szert.

> Régen, kb a 19. századig sem jártak a népek iskolába és mégis mindenki jól elvolt.

Ja. Elvolt… Dolgoztak látástól vakulásig, jó részük bele is rokkant ebbe, és örültek a ritka alkalomnak, ha jóllakottan feküdhettek le. Nem a polgári középrétegre gondolok, aki – részben mert tanult, mondjuk cipész lett, vagy jegyző vagy gyógyszerész – viszonylag jobban élt, hanem a parasztságra, meg a munkásosztályra. Ők azért tényleg éppen hogy csak elvoltak, de aligha hiszem, hogy ez lenne a cél.

Én csak módosítanám...

Azért a legnagyobb problémát nem nevezted meg:

a diákok pontosan tudják, hogy a sulik nem tudnak velük semmit csinálni, amíg tankötelesek, azaz akármit csinálhatnak, vagy nem rúghatják ki őket, vagy biztosítani kell a megfelelő szintű képzést nekik.

Ezzel sokan vissza is élnek, arrogánsok, le....rnak mindent, a tanulást is!

- Nem az állam neveli a gyereket a szülők helyett.

Az iskola oktatási és nem nevelési intézmény. Két különböző fogalom.

- Nem kell adóforintokat fizetni rá.

Az adód ettől függetlenül nem csökkene, valszeg másra menne a pénz. De teszem hozzá, a te érdeked is, hogy írni -olvasni tudó emberek vegyenek körül, akármivel keresed a kenyered. Az oktatás a tankötelezettséggel nem szűnne meg (ahogy ezt lentebb állítod).

- Csökkenti a munkaerőhiányt és növeli a GDP-t a fiatalok munkába állásával.

A legtöbb munka igényli a minimális, vagy középfokú iskolázottságot. A tankötelezettség eltörlése jelentősen növelné a munkaerőhiányt.

- Aki akar tanulni az tanulhat, aki meg nem akar akkor se tanulna ha kötelező.

Ezidáig is tanult az, aki nem akart, mivel legalább a 8 osztályt muszáj volt befejeznie.

- A szülők elkerülhetik a drága iskoláztatást, tanszereket, stb

Cserébe fizethetnének drága napközit, ahol a gyerek 14 éves koráig tengeti a napjait, miközben nem is tanul semmit, nem fejlődik. 14 éves korától maradhatna otthon, 16 éves korától dolgozhatna, ha tudna, de nem tud, mert egyszerű műveletekre is alkalmatlan.

- Régen, kb a 19. századig sem jártak a népek iskolába és mégis mindenki jól elvolt.

A 19. századig, de még a 20. század elejéig is igen, sokkal kevesebben jártak az iskolába, de nem is igényelt az életük nagyrésze bármilyen fokú iskolázottságot. A munkájukat el tudták végezni, a kenyerüket meg tudták keresni.