Érdemes még lekiismeretesen dolgozni, mint tanár, ha eddig is alig kerestünk, ezután még annyit se?

Nem volt nálam boldogabb ember, mikor kiderült, hogy felvettek a főiskolára! Aztán teltek az évek, évtizedek, és egyre inkább azt tapasztalom, hogy e pálya presztizse, elismertsége szinte eltűnt.

Álszent dolog, ha nem beszélhetünk pedagógusként pénzről. Ebből kell nekünk is megélni, felnevelni gyerekeinket, kifizetni a rezsit, a törlesztőrészleteket stb. És ugye nem mondok újat azzal, hogy a mi diplománk töredékét éri, mint más diploma. Pedig a mögötte lévő tudás (plusz új képesítések, végzettségek, egyetem) nem kevesebb!

És igenis fokmérője munkánknak a társadalmi, anyagi elismertség! Egész személyiségünket használjuk, koptatjuk, amit ellensúlyozna, ha ezért legalább erkölcsi megbecsülés volna a viszonzás, de bizony ez gyakran elmarad. Egy mérnök megtervezi a házat, kifizetik az érte járó összeget és kész. A pedagógus igyekszik tudásra, kultúrára tanítani a gyerekeket, amit egyre többször megtorpedóz a szülő, így csak szélmalomharcot vív. ("Nem baj, ha nem tudod, úgyse ebből felfételizel." "Beírást kaptál, mert nem mentél órára? Kit érdekel?!") Sorolhatnám a példákat.

Azért kérdeztem, mert noha szeretem a hivatásom, támogatottság híján egyre kilátástalanabbnak érzem. Szépelgéssel, üres szólamokkal nem vagyok meggyőzhető.

Utolsó válaszolónak:

Az életben nem kaptam fél disznót ajándékba. Honnan veszel ilyen vad dolgokat? Kb. 55-60 gyerekkel foglalkozom évente, ebből év végén úgy 8-9 hoz virágot, esetleg csokit. Aminek örülök, de soha nem várom el.

A gyerekekkel semmi bajom, nem töltöm ki rajtuk a keserűségem, csak az olyan gondolkodású szülőktől akadok ki, mint amilyen te is vagy. Hát pontosan ezért született meg bennem ez a kérdés! Soha az életben nem próbálták, mégis értenek a tanításhoz, és meg is van a véleményük... Pedig én se oktatom ki az orvost, a hegesztőt, a péket, hogy hogy végezze a munkáját. És, ha esetleg keveslik a fizetésüket, nem torkollom le őket azzal, hogy a te szakmád hivatás, fogd be a szád, dolgozz, örülj, hogy dolgozhatsz.

El nem hiszem, hogy diplomád van, olyan szűklátókörű kijelentéseid vannak: "állandóan kapod az ajándékokat, fizetik neked a gyerekek szülei a kirándulásokat, rendezvényekre járhatsz ingyen"! Hol élsz te? Az ajándékokról már írtam, ráadásul én nem azokra ácsingózom, hanem becsületes fizetésre, amiből szükség esetén megvehetem a féldisznót! Azt, hogy fizetik a gyerekek szülei a kirándulásokat, az azért van, mert pénzbe kerülne, ha te vinnéd őket, akkor is (utazási költség, belépők ára stb.), a tanárok pedig nem kapnak érte semmit, munkaidőben vannak. Milyen ingyenes rendezvényre gondolsz? Mert, amire én mehetek, arra te is bemehetsz ingyen. Akkor miről beszélünk?!

Szerinted csak a fizikai munka lehet nehéz? Csak attól fáradhat, készülhet ki az ember? Nem, idegileg sokkal jobban megvisel hidd el, ha hozzád hasonó emberek ítélnek meg, és még csak a fáradságot sem veszik arra, hogy utána nézzenek annak, amiről véleményt formálnak, és csak feszínesen látnak, láttak pedagógusi munkát. Aztán támadnak, leszólnak, semmibe vesznek, mert talán úgy hiszik, hogy ettől ők különbnek látszanak...

Azzal is tisztában vagyok, hogy nem győztelek meg, mert tapasztalatból tudom, lehetetlen. Először nem is akartam válaszolni, de talán legközelebb mielőtt valakit elítélsz, talán nem teszed ilyen vak elszántsággal. Nehéz munkád van az lehet, azonban erről nem én tehetek, mégis engem utálsz.