Hogy mennek az egyetemen a vizsgák?

Amiket te kérdezel, azok a kurzusteljesítési típusok.

Kollokvium: szerintem egyenesen röhejes, hogy eredetileg azt jelenti, hogy "beszélgetni", ehhez képest a kollokviumos tárgyaim javarésze írásbeli vizsgát takar. Összeségében vizsgát jelent, szóval elmész vizsgázni az adott kurzusból, vagy ha van megajánlott jegy, akkor felveszed a megajánlottas vizsgaidőpontot, vagy jelzed valamilyen más úton a tárgy felelősének (v. akárkinek), hogy megajánlott jeggyel szeretnéd teljesíteni az adott kurzust.

Gyakorlati jegy: "gyakorlati tevékenységből fakadó jegy", pl. van egy Matematika kurzusod, aminek van egy szeminárium /gyakorlat része is, és a gyakorlati teljesítményed alapján kapsz egy gyakorlati jegyet. Például két ZH-t írtok gyakorlaton, mindkettő 25-25 pont, ezeknek összege alapján számolják ki a gyakorlati jegyet, így pl. 25-től kettest kaphatnál.

Megjegyzendő, hogy a gyakorlat teljesítése gyakran az előadásból írandó vizsga (kollokvium) előfeltétele is, tehát könnyen lehet, hogy amennyiben bukod a gyakot, akkor az egész tárgy megy a levesbe.

Aláírás: nem tudom, hogy univerzálisan mindenhol így van-e, de én ezzel 0 kredites tárgyak személyében találkoztam.

Lényege: van egy tantárgyelemed, ami áll egy előadásból meg egy gyakorlatból, az előadás mondjuk 4 kredit, a gyakorlat 0. Az alábbi forgatókönyvek jöhetnek szóba:

- Teljesíted az előadás gyakorlatból fakadó előfeltételeit (ez lehet akármi, beadandó, minimum pontszám zh-kon etc.), elmész az előadásból vizsgázni (vagy megajánlott), teljesíted a vizsgát -> megkapod az aláírást.

- Teljesíted a gyakot, de nem tudod megcsinálni az adott vizsgaidőszakban a vizsgát -> nem kapsz aláírást, veheted fel az egészet következő alkalommal.

- Bukod a gyakot -> buktad az egészet, az előző pont lép érvénybe.

Tehát lényegében annyiban különbözik a gyakorlati jegytől, hogy csak sikeres "előadásvizsgával" abszolválhatók. Az aláírás értékelése Igen/Nem-mel történik (nincs kreditértéke -> értelmetlen lenne jegyet adni).

Még a szigorlatot kihagytad, ezek nem tudom, hogy milyen minőségben léteznek ma. Lényege, hogy több (előzőleg tanult) tárgy, kurzus ismeretét egyszerre kéri számon, szóban, írásban vagy mindkettőben, akár bizottság vagy valami komolyabb entitás előtt (vagy mindig így van?). Érdekességképpen megjegyezném, hogy a szigorlatok jegye gyakran beleszámít a diploma jegyébe.

Az összes általam közölt információt példaként kezeld inkább, a valóság - az adott felsőoktatási intézmény függvényében - eltérhet ettől.

A második egész jól leírta.

A kollokvium az a sima féléves vizsga. Tárgytól függően lehet szóbeli, írásbeli vagy mindkettő, lehet akár gyakorlati része is. Itt egy félév anyagát kérik számon.

Az aláírás az annyi, hogy nem kapsz jegyet, csak egy aláírást azért, hogy teljesítetted a kurzust.

A kreditérték nélküli kurzusoknál van. Pl. ilyen a tesi.

De nekem pl. az összes olyan tárgyamnál, ahol van előadás és gyakorlat, az előadásért kapom a kreditet, abból van kollokvium vagy szigorlat, a gyakra meg csak aláírás van.

Ehhez sokszor annyi a feltétel, hogy bent legyél a gyakokon, de van, ahol egyéb feltétel teljesítése szükséges hozzá (pl. a UH-k átlaga legyen kettesnél jobb vagy beadandó írása stb.)