Mi a különbség a BA és az MA diploma között?

" de sok olyan eset van, hogy MA-ra nem egy kifejezett szakot kell elvégezni, hanem csak pl bölcsész karon kell végezni."

Mivan?

Alapképzés

Az első képzési szint az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc), mely (alapképzési szaktól függően) 6-8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető.

Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

Képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az adott alapképzésben. Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett főiskolai oklevél egyenértékű az alapfokozatot nyújtó oklevéllel. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére.

Mesterképzés

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg.

E képzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely akár 5 féléves is lehet). Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.

Képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető az adott mesterképzésben, ez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban alap- és mesterképzési ciklusra is jelentkezik, akkor olyan rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését.

Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett egyetemi oklevél egyenértékű a mesterfokozatú oklevéllel.

BA, BSc, MA, MSc...

A képzéseknek két típusát különböztetjük meg. Az alapképzésben és mesterképzésben az eltérő elnevezés: BA - bachelor of arts, BSc - bachelor of sciences, illetve MA - master of arts, MSc - master of sciences. Ez annyit jelez, hogy "humán" vagy "reál" területen szerzett végzettséget tanúsít-e az oklevél.

A BSc és MSc képzések alatt a természettudomány és műszaki képzési terület szakjait értjük. A BA és MA képzések pedig a többi képzési terület szakjait foglalják magukban. Az elnevezések az angol science (tudomány), illetve art (művészet) kifejezésekből származnak. A BA és BSc képzések között szintbeli különbség nincs, hasonlóan az MA és MSc képzésekhez.