Miért nem engedik meg a szüleim hogy fotózást tanuljak?

Tudod az a helyzet hogy manapság rengeteg fotós van, mivel mostanság viszonylag egyszerűen hozzá lehet jutni profi gépekhez és a mai digitális világban sokkal könnyebb fotókat törölni, mint a régi film szalagos időszakban mert nem kell erre sem pénzt kidobálni, meg persze manapság egyre többen érdeklődnek a dolog iránt, és oké hogy szeretnél ilyen suliba járni, kitanulni és dolgozni benne de sajnos nagyon népszerű és sokan dolgoznak benne, viszont annyi igény nincs rá igazán, mert a legtöbb cég már maga oldja meg a fotózás részt mert többnyire egy jó amatőrt kérnek fel arra hogy csináljon képeket bizonyos dolgokról és azért kap pénzt és ennyi volt, a történet, tehát megélhetés szempontjából csak akkor jó ha kőkemény protekcióval bekerülsz egy jó céghez mint fotós, azért hogy kiéld ezzel a hobbid arra meg nem akarnak a szüleid költeni hogy csak legyen de semmi hasznát ne vedd az életben.

Nyilván ez az oka rá.

Én is szeretek fotózni igaz még nincs gépem hozzá, meg nagyon időm sem hogy ha van valami olyan hogy induljak menjek és fotózzak, főleg időjárási esemény, vagy különleges égi jelenség stb...

Meg persze van egy nagyon jó barátom aki szintén fotós, ő sem tanulta ki a szakmát mert az ő szülei is megmondták neki hogy csak idő és pénz kidobás az egész. A srác 3 műszakban dolgozik a gyárban főállásban, festő szakmája van és megmondta ő is belátta hogy értelmetlen lett volna kitanulnia mivel hiába van jó híre hiába fogott ki olyan helyzeteket amiből pénzt tudott csinálni, és elismeréseket is kapott a munkáiért, neki kerek perec megmondták hogy főállásba még nem tudnák alkalmazni mert ez kihalásos alapon megy. Hiába van jó protekciója kisebb meg 2 nagyobb cégnél, tömve van az állás, és még sok jelentkező áll sorban azért hogy ilyen állása lehessen.

Ő is csak azért keres rajta mert időnként a helyi újság szerkesztők, meg kisebb cégek felkérik hogy készítsen pár sorozatot bizonyos rendezvényeken.

Ilyet én is kifogtam egyszer hogy poénból jelentkeztem egy pályázatra egy egyszerű telefonnal készített fotót küldtem be, és igaz hogy nem szavaztak rá sokan nem kaptam érte semmit, de olyan jó kép volt az hogy egy naptárakat készítő cég felkeresett azzal hogy ha vannak hasonló képeim küldjem be nekik, ha akarom és belefogják tenni néhány naptárba, azt hittem kamu a dolog de azért beküldtem mert én úgy voltam vele mit veszítek vele ha egyszer hobbiból csináltam őket, és nem úgy fektetek bele külön időt meg energiát, és pár hónappal később amikor már el is felejtettem küldtek egy csomagot amibe benne volt a naptár, és benne 3 képemmel együtt. Egyből meglepődtem fel is hívtak pár nappal később hogy mi a véleményem hogy tetszik, és mondták hogy kellett rajta szerkeszteni egy keveset a minősége végett de mondták hogy alkalmazni nem tudnának meg semmit sajnos, de ha ebben gondolkodnék a jövőmmel kapcsolatba akkor szerintük érdemes lenne belevágnom.

Na most ugye a helyzet ezzel az hogy lelkes voltam meg minden a pénzem is megvan rá de én is úgy vagyok vele mint a szüleid hogy nem hiszek ebbe igazán. Ha normális munkahelyem lenne ami mellett tudnám csinálni a tanfolyamot meg lenne elegendő pénzem egy jó gépre ami minimum 50 ezer akkor belevágnék ha tartós jövőképem lenne erről az egészről. Mert a vergődésnek nincs értelme, hogy évekig fotózgatok aztán vagy lesz munkám belőle vagy nem.

Na most ugye a szüleid is szerintem így vannak ezzel, csak lusták ezt elmagyarázni meg nem akarnak erőlködni ezzel, nincs hozzá türelmük ami baj.

De az is lehet hogy ők semmit nem látnak ebbe, nincs hozzá érzékük és mivel tudják hogy szereted hobbiból csinálni nem akarnak ezzel megbántani, de hogy normális magyarázatot adjanak rá arra viszont már lusták.

Sajnos ilyen van, ezt meg kell értened, tanulj rendesen, tanulj ki egy normális szakmát vagy legyen egy technikusi végzettséged vagy diplomád, legyen jó munkahelyed és akkor ha lesz rá időd meg pénzed akkor 24-25 évesen akár esti tagozatra elmehetsz kitanulni ezt. És lehet hogy akkor jobban is jársz majd vele mert a világ fejlődik és kitudja még mit hoz a jövő.

Ha ez az álmod, ne add fel, csak picit halaszd el a megvalósítását mert néha jobb később belekezdeni, mint feladni!

Kettes, azért az megvan, hogy olyasmiről beszélsz amiről fogalmad sincs? Könnyen hozzá lehet jutni profi gépekhez? Egy profi fényképezőgépváz kettőmillió forintba kerül kb. objektív nélkül. Egy professzionális felszerelés alulról súrolja a tízmillió forintot. Cég nem kérhet fel amatőrt, mivel az amatőr nem számlaképes, tehát legfeljebb feketén "dolgozhat", a felszerelése sem megfelelő, a tudása is hiányos a legtöbb esetben. Igény egyébként van rá, csak annyival jobbnak kell lenned másoknál, hogy kifizessék azt az összeget amit Te kérsz a munkádért. Sokan vannak, de a magukat fotósnak mondók kb. 60%-a kókler. Az meg egyébként jellemző, hogy fűre-fára rámondják, hogy tehetséges mert szépen fotózott le egy virágot a telefonjával (lásd naptáras cég) és ezzel kellene foglalkoznia, aztán elmegy ezt tanulni, nem tesz hozzá magától semmit és csodálkozik, hogy nem tud belőle megélni. Sajnos ez egy olyan terület amit nem lehet iskolában tanítani. Adnak egy alapot és ahhoz neked hozzá kell tenni, nem is keveset. Látásmódot tudnak fejleszteni, de neked kell magadban kialakítani és csiszolni. Mint feljebb írtam egy jó gép nem ötvenezer forintba kerül. Az ötvenezer forintos kategória a filléres játék ebben a történetben amivel el tudsz ugyan bohóckodni és lesz ugyan egy fényképezőgépre hasonlító valamid, de az nem sokkal lesz jobb a telefonodnál és ugyanúgy alkalmatlan lesz bármiféle munkára.

Rohadtul nem egyszerű belőle megélni, rohadtul sokat kell belefektetni (pénz, idő, energia, tanulásra fordított idő stb...) de meg lehet élni belőle, csak a többség megragad a belépő dSLR+kitobi+profinak mondom magam szinten és kattintgat össze-vissza, ahelyett, hogy tanulna, fejlődne, fejlesztené a felszerelését és elkezdene olyat csinálni, amit más nem, vagy jobban csinálni mint mások...