Egyetem, Motiválatlanság?

Én középiskola után egy évet jártam fősulira, majd inkább otthagytam különböző indokokkal (ilyen "komoly" indokok, mint á nekem ehhez nincs kedvem). Ezután ledolgoztam 3,5 évet és eldöntöttem, hogy tanulni szeretnék mégis, nem szeretnék életem végéig 100-at keresni (főleg, hogy a munkám sem motivál túlságosan).

Úgyhogy most ez az első félévem az egyetemen (levelezős, munka mellett) és nagyon motivál, hogy nem szeretném már a mostani munkámat. Egyébént nem rossz állás, irodai a mostani is, de egyáltalán nem tudok lelkesedni érte :(

Éppen elég motivációnak kell lennie annak, hogy ezzel szeretnél foglalkozni. Igen, ehhez olykor szívni kell, meg kell tanulni olyanokat is, amik egyáltalán nem érdekelnek, össze kell szorítani a fogakat, le kell ülni a hátsódra és tanulni, mert az akarsz lenni, ami... Nagyjából ennyi.

A ösztöndíj is motivált egy darabig, mostmár kevésbé. Inkább csak az, hogy ahhoz, hogy azt csináljam, amit szeretnék, kell a papír és ezért meg kell dolgozni ha tetszik amit éppen tanulok, ha nem.

A legnagyobb motiváló erő számomra, hogy ne kelljen éjjel-nappal folyamatos műszakban kb 80 ezer Ft-ért dolgozni. Legyen majd egy olyan állásom, amit szeretek és meg is fizetik.

Persze szerintem mindig kisebb célokat kell kitűzni magunk elé, amik motiválják az embert. Számomra az, hogy meglegyen a diploma, hogy kapjak ösztöndíjat és ne kelljen fizetnem a tandíjat, ami hatalmas előnyt jelent, hiszen nem olcsó mulatság. Engem nagyon érdekel, amit most tanulok és szeretem is. Mindig egy-egy vizsgát tűzök ki magam elé, hogy a lehető legjobban tudjam megcsinálni. Minden vizsgát szinte a legelső időpontra vettem fel, így túl vagyok már életem első vizsgaidőszakán. Nagyon szép eredménnyel!!!