Elfog múlni ez az egész miután felvesznek?

Más munkát nem tudsz találni? Nehogy valami bajod legyen!

Ha felvételi után sem oldódik meg én elmennék a helyedben pszichológushoz.

Továbbá mennyi esély van rá hogy felvegyenek?

Csúnya lesz nagyon amit írok, de az egészséged érdekében remélem, hogy nem vesznek fel. Ez nem normális, hogy ennyire túlizgultál egy könnyű megmérettetést. Az egyetem a középiskolához képest 100-szor stresszesebb (ha nem többször)... Az érettségi tényleg sokkal könnyebb mint egyetlen egyetemi vizsga. Tudom-tudom, ez már a gimisek könyökén jön ki, de ez valóban így van, én sem hittem el anno. Ha már az érettségi ennyire tönkretett, akkor egyetemen rögtön az első vizsgaidőszakban szívrohamod lesz. Szóval én azt javaslom erősen gondold át ezt a továbbtanulás dolgot.

Pszichológust is felkereshetsz, ha szeretnél, hátha ő meg tuja fejteni, hogy miért volt ez a pánik egész évben. Elképzelhetőnek tartom, hogy valakinek bizonyítani akarod a tudásodat (ez a valaki akár te magad is lehetsz, nem tudom). De ez tényleg nem egészséges.

Próbáld valahogyan levezetni a benned lévő feszültséget (sport, jóga, egy olyan hobbi ami teljesen lefoglalja az agyadat, akár olvass motivációs könyveket, stb.). Ha megtaláltad a belső egyensúlyt, akkor biztos nem lesz baj egyetemen izgulás terén. De amíg ennyire túlparázod, addig tényleg nem érdemes továbbtanulni (új város, új lakótársak, új környezet, új tanárok, új emberek, rengeteg tanulnivaló).

Ha felvettek az csak időlegesen fog megnyugtatni, utána fél év múlva az első vizsgaidőszakban ugyanúgy pánikolni fogsz. Mondom, próbálkozz a stressz levezetésével különböző módokon, és ha egyik sem válik be, akkor fogadd el a gyógyszeres kezelést, máskülönben nem működne a továbbtanulás dolog az olvasottak alapján.

Egyik volt osztálytársam is úgy járt, mint te, de őt már 12.-ben végig gyógyszerrel kezelték, olyan volt mint egy zombi a nyugtatóktól. Ez így ment érettségiig, utána szép fokozatosan lecsökkentették, majd megszüntették a gyógyszeres kezelést. Eközben ez a lány elkezdett egészségesen étkezni, futni, sportolni (ugyanis elég duci volt), és amellett, hogy lefogyott a lelki egyensúlya is helyreállt, ami szerintem jórészt a sportnak, mint stresszlevezetőnek volt köszönhető.

Sok sikert kívánok, ne add fel az álmod, tegyél meg mindent a cél érdekében, még akkor is, ha ehhez az szükséges, hogy először helyreállítsd a belső rendet!

Annyiban nem értek egyet az előttem szólóval, hogy ha korábban tényleg nem tanultál semmit, akkor most nagy hajrára lehetett szükséged.

Én egyszerűen pihennék... Tudom, most egy hónapig dolgozol, de utána lesz alkalmad pihenni, és rád is fér majd!

Én csak akkor mennék orvoshoz, ha még október táján is megvannak a problémáid. Akkor viszont elmennék, mert ha megvárod a december elejét, akkor lehet, hogy oda lesz a féléved...

Ez így nem jó, pszichiáter alap lenne, szerintem.

Azt nem írtad, hová mész mert lényeges. Ha egy jogi/orvosit választottál, akkor 99%-ig biztos vagyok, hogy nem tudnád elvégezni, és nem azért mert hülye lennél, hanem a lelki problémád akadályozna. Ha pedig elvégeznéd, 99% hogy a diliházban kötnél ki, vagy valami súlyos szervi probléma, betegség alakulna ki.

Egyébként általánosságban az egyetem nehezebb, durvább, ezért nem valószínű, hogy elmúlna -e. Persze ez szakfüggő.

7-es: 300 alatti ponthatár nem arra utal, hogy valami kiemelkedően nehezen elvégezhető szakot célzott meg a kérdező.

Első naptól tanulni kell, nehogy újra a mostanihoz hasonló hajrára legyen szükség. Ne bonyolítsd túl, egyszerűen tanulj az esetből!

Hm... ha jogasz akarsz lenni, akkor jogra kellett vna menned, Ipigy ez mar kilove.

De, nem ez a lenyeg. Mindenkepp elmennek pszichiaterhez, bar nehez jot talalni, de ha sikerul, az nagyon sokat segithet. Masreszt pszichiatert inkabb talalsz ingyen mint oszichologust.

Egyebkent en a helyedben kihagynek egy evet. Max csinalnek vmi OKJ t, vagy dolgoznek.